Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.

( 38 CSÁSZÁR ELEMÉR. Ekkor, Kvassay lemondása után egy évvel, 1774 szept. 12-én nevezte ki a királynő Orczy Lőrinczet mint commissarius regius-t, királyi biztost, a folyamszabályozó bizottság elnökévé.1

) Orczy, a ki akkor Abaújvár-megye főispánja volt, október vége felé kapta meg a Helytartótanács leiratát, és ugyancsak meg volt lepve a királyi kegy ezen nyilvánulásától. Nem tudta elgondolni, ki adhatta a felségnek ezt a rossz tanácsot,2

) és magyar ember módjára, haragos kitörésekkel könnyített lelkén. Kereste a bűnöst, és mivel nem találta, mindjárt készen volt a legkalandosabb feltevésekkel, rögtön udvari ármányra gondolt és szabadjára eresztette indulatainak fékét — a király osztrák tanácsosai ellen. Ez is magyar vonás. Szinte látta maga előtt az álnok udvari embert, a mint kárpitos szobájában nagy bölcsen kifőzi a tervet : .... szükséges egy embert találni, Ki tud szenvedéssel Országot tzirkálni : Küldjük Ortzit, majd ő meg fogja vizsgálni, Lehet-e pénz nélkül nagy dolgot tsinálni . . . Látta, a mint ez az udvari ember fölkeresi Kaunitz herczeget, a ki elfogadja az ajánlást és a királylyal valóra váltatja.3) Pedig ártatlan volt a dologban mind Kaunitz, mind az udvar, és a felelősség kétségtelenül a magyar Helytartótanácsot terhelte, mert az ajánlotta Orczyt a kinevezésre. De talán nem csalódunk, ha meg is nevezzük a tanácsnak azt a tagját, a ki először gondolt Orczyra, — magát Kvassayt. Erre vall az a körülmény, hogy mikor ő 1773 augusztus-havában lemondott a megbízásról, a tanács majd egy esztendeig pihentette az ügyet ; úgy látszik, nem akarta addig elfogadni a lemondást, míg utódjáról nem tud gondoskodni. Nagyon valószínű, hogy ez a terhes feladat Kvassayra hárult ; a föímentést csak úgy ígérték meg, ha talál valakit maga helyett . Kvassay ismerte a Tisza vidékét, tudta hogy Orczynak arra felé (Tokajban) szőllei vannak, s Orczyval baráti viszonyban volt ; 4) azt hiszszük, ő gondolhatott első sorban Orczyra. A mint ennyire jutott az ügy, a tanács kiadta gazdasági bizottságának, fogalmazza meg a fölterjesztést a királyhoz. Az 1774 julius 6-iki ülésen elkészült a bizottság a munkálattal, melyben így ajánlja Orczy ') A kinevező leirat fogalmazványa u. o. H. T. 1774: 4021. 2) V. ö. Tolcajbann való érkezés télen czímű versét. Két nagyságos elmének költ. szül. 185. 1. 3) V. ö. Megint panasz czímű versét. U o. 214. 1. Az előbbi verses idézet szintén e költeményből való. 4) Bizonyítja az is, hogy Kvassay, mikor 1776-ban kinevezték máramarosi főispánná, arra kérte a királyt, engedje meg, hogy Orczy Lőrincz iktassa be hivatalába. A folyamodványából készített kivonat az Orsz. Levéltárban. M. udv. kancz. 1776 : 1964.