Századok – 1908

Tárcza - Hivatalos értesitő - Jelentés a »Szilágyi Sándor alapítvány« kamataiból kitűzött jutalom odaitélése tárgyában 373

374 HIV ATALOS ÉRTESÍTŐ. Károlyi Árpácl : Bocskay és a bécsi béke (1905). Kiss István : II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása (1906). Pór Antal : aj Magyar-lengyel érintkezés (1903). b) Anjouk és Wittelsbachok (1907). ' Sörös Pongrácz : Zermegh János (1907). Sufflay Milán : a) A. két arbei iker-oklevél (1905). b) Az idézőlevél a szláv források világánál (1906). Takáts Sándor : a) Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671—1702 (1904). b) Műveltségtörténeti közlemények (1907). Thallóczy Lajos : Rómaiak Boszniában (1904). *) A bizottság, midőn e szerzők dolgozatainak értékét különkülön mérlegelte s örömmel konstatálta, hogy bennök a tudományos módszer lelkiismeretes alapossággal párosul s egyik-másik meglepő eredményekre jut, egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a t. Választmánynak Takáts Sándor : »Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671—1702« czímű értekezését ajánlja mint jutalomra legméltóbbat. Takáts ebben az értekezésében merőben új képét mutatja be az I. Lipót-féle absolutismus ama törekvésének, mely czéljáúl tűzte ki nemzeti hadseregünk végképen való kiszorítását s helyébe idegen, német katonaság behozatalát. Tudjuk, hogy ez absolutismus minden eszközt felhasznált, hogy a magyart alkotmányától, vallásának szabad gyakorlatától, gazdasági jóllététől megfoszsza és egészen koldussá tegye ; utolsó eszközül használta fel, hogy kezéből a fegyvert is kicsavarja. Szerzőnk biztos kézzel és közvetetlen forrásból vett egészen új adatok meglepő gazdagságával rajzolja meg a végvárakban elhelyezett magyar katonaság siralmas állapotát, fizetetlenségét s a német hadak tervszerű becsempészését, melyekkel a bécsi udvar saját bevallott czélja szerint a rebellis magyart végkép meg akarta törni. Ezt a czélt óhajtotta elősegíteni a Balkán-félszigetről ide menekült ráczok betelepítésével, melynek történetét itt találjuk először a leghívebben előadva ; ebből tudjuk meg azt is, miként függött össze a rácz katonai határőrvidék berendezése a magyar végvárak lerombolásával. A maga elrettentő ridegségében ez volt a praeludium, mely II. Rákóczi Ferencz föllépését megelőzte, s most látjuk csak tisztán, >) Azt hiszszük, a t. bíráló bizottság csak példának okáért sorolja fel e néhány dolgozatot. Ha a Századok 1903—1907 évi folyamaiban megjelent »nagyobb terjedelmű, jelesebb dolgozatokat« mind fel akarta volna sorolni, bizonyára nem mellőzött volna még néhányat, mely akár terjedelem, akár jelesség tekintetében méltán foglalt volna helyet a kitűntető sorozatban. Szerk.