Századok – 1908

Történeti irodalom - Sörös Pongrácz: Jerosini Brodarics István 1471–1539. Ism. –i –r. 347

348 TÖRTÉNETI IRODALOM. már végbement eseményeknek. Életrajza úgyszólván leveleibe van letéve ; innen kiváló fontosságuk is. Brodaricsról történetirodalmunkon kívül, a magánlevelek is bőven szolgáltatnak adatokat. Ezek közül bizonyára első rendűek azok, melyeket ő küldött korának magas állású embereihez ; fontosságra nézve ezeket a Brodaricshoz intézett levelek követik. A szerző, művének megírásánál a feldolgozott munkákon és a már kiadott oklevélgyűjteményeken kívül, széleskörű levéltári kutatást is végzett mind a hazai, mind a külföldi levéltárakban. írói rátermettsége mellett ez a körülmény tette lehetővé, hogy az eddigi feldolgozásoknál »fölfogásban tisztább s anyagban bővebb tárgyalásban« rajzolhatta meg hőse tevékeny életét. A mű két könyvre, mindegyik könyv öt-öt fejezetre van osztva. Az első könyvben Brodaricsnak eddig találgatás tárgyát tevő több életrajzi adatát állapítja meg a szerző. Most már világosan látjuk, hogy a Körös-megyei nemes szülőktől származó István (7. 1.) a padovai egyetemen a latin és görög nyelv beható tanulmányozásán kívül theologiai és főleg jogi ismereteit gazdagítja, a honnan 1506-ban már mint a kánonjog doctora indúl hazafelé. (8. 1.) Itthon először Bakócz udvarában, majd rövid egy év múlva Szatmári pécsi püspök és kanczellár oldalánál találjuk. Jelen van a gyermek II. Lajos koronázásán Székesfehérvárott, a miről gyönyörű leírásban számol be Estei Hippolytnak. (9. 1.) 1515-ben pécsi kanonok, s már bizonyára előbb vonta magára az udvar figyelmét, mert 1517-ben II. Lajostól czímerbővítést nyer. (11. 1.) A pécsi prépostság mellett szóba kerül bíbornoki méltóságra való emelése is, de jelöltségéről lemond. (33. 1.) Kanczellárrá történt kinevezése után (1526 márcz. 11.) Tomorit kéri maga mellé kincstárnokul, hogy ennek segítségével az ország zilált anyagi viszonyait rendezhesse. (38. 1.) A második könyvben, mely »a béke apostola« czímet viseli, kimutatja a szerző, hogy Brodarics a mohácsi ütközet után rövid ideig Ferdinánd mellé áll, de erőszakos fellépése miatt nemsokára elhagyja. (74—76. 1.) Zsigmond lengyel király szószólása János udvarába juttattja őt (82. 1.) s ez időtől fogva a pártok között a békítő szerepét viszi. (83. 1.) A békéből hosszú ideig semmit sem valósíthat meg, mert Ferdinánd győzelmei magát János királyt is az ország elhagyására késztetik (87.1.), hová csak Athinai Deák Simon pataki győzelme után térhet vissza. (89.1.) Brodarics mint János király híve is több diplomácziai kiküldetésben vesz részt ; majd a lengyel udvarnál, majd Velenczében és a franczia királynál jár fontos ügyek elintézése végett. (84. 93. 1.) Francziaországi