Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325

342 TAKÁTS SÁNDOR. MŰYELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. éltek ezzel a mértékkel, hanem pálczát, vesszőt és rudat használtak mértékűi. A vesszőt már említettük. A felvidéken használták. Megmondottuk róla azt is, hogy milyen nagy volt. A rúd mint mérték jobbára csak Erdélyben vagy az Erdélyhez közel eső részekben volt használatos. Egyik 1682 évi összeírás így magyarázza a rudat : »falun alól az porondon egy nagy kaszáló majorság-rét lévén, melynek hossza 69 rúd, alsó vége 30 rúd, felső része 28 rúd, a közepe keresztül 38% rúd ; az rúdnak az hossza volt fertály héján hét sing.« *) A pálcza mint hosszuságmérő a Dunán-túl sok vidéken járta. Nádasdy javainak 1672 évi összeírása pl. sokszor említi a pálczát. »Az kert — írja — juger 8, kinek szélessége kis görbékre dűlő 36 pálcza . . . hossza 110 pálcza« stb.2) Mivel a XVI. és XVII. században háborús idő járta, a katonaság vitte a főszerepet. A katonák mértékűi a magyar kopját és a német dárdát használták. A magyar kópja és a lanczkenétek dárdája meghatározott hosszúságú volt s így bátran használhatták mértékűi is.3) Takáts Sándor. latitudo longitudine, fe. funes 5145, qui fe. jugera 857%.« stb. (Közös p. ü. it. Hung. fasc. 14354. Aestimatio bonorum universorum Christophori Ország. ) !) Közös p. ü. lt. fasc. 15483. 1682. Original Urbar Szilágy-Cseh. 2) Orsz. Lt. Urb. fasc. 156. 1672. 3) Cs. és kir. áll. It. Turcica. 1577 máj. 21-én írja Pesty Ferencz : »auf ainer Seiten ainer kopja leng, auf der andern Seiten ainer darda oder trabanten spiess hoch.«]