Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325

340 TAKÁTS SÁNDOR. MŰYELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. A zselléreknek legutolsói azok voltak, a kiknek sem földjük, sem házuk nem volt s másnak a földjén és házában laktak. Ezeket inquilinorum inquilini néven is nevezik. Magyarúl másnál való lakosok volt a nevük.i) Makovicza 1648 évi összeírása mondja : »inquilinorum inquilini nyolczan vannak, de ezek olyanok, hogy ma jönnek, holnap elmehetnek, mindazáltal még itt laknak, gyalogszerrel szol.gájnak.« Az inquilinorum inquilini is többfélék voltak. Akadtak köztük egynaposak.2) Liszkán az utóbbiak ilyen szokással éltek : »az házatlan zsellérek tartoznak egy nap az úr szőllőjében nyitni, egy nap kapálni, egy nap forgatni és egy nap fedni. Ezenkívül, ha levéllel küldözik, két-három mélyföldre tartoznak elmenni.«3

) A másnál lakó zsellérek között voltak kilencz és tizenhét napos zsellérek is.1

) A kilencznapos házatlan zselléreket nevezték nálunk hold és holdén néven. Ez a hold és holden szó a XVI. században nálunk még általában jobbágyot jelentett. A szolnoki uradalom 1551 évi német nyelvű összeírása pl. a jobbágyok helyett minden falunál csak holden-eket és holt-okat említ.5) A későbbi összeírások már csakis a zselléreket nevezik йоМеи-екпек. Nagyiévár 1595 évi urbariuma pl. ezt mondja : »inquilini vero praestarent solummodo operas manuales et deportationi literarum subire coguntur ; die holden verrichten nur die handrobaten und müssen die briefe austragen.« e) A XVII. századi összeírások a holden szót még közelebbről meghatározzák, a mennyiben világosan megírják, hogy a holden szón régi magyar szokás szerint azon másnál lakós zselléreket kell értenünk, a kiknek évenkint kilencz napig kell robotolniok.7) A neoacquistica commissiónak terjedelmes össze-weissenburger provisorat hörige filial Simontornya, 1696. »201 bewohnten häusern und kalupen, welche von koth und holz erbaut seind«. . . stb. >) Orsz. Lt. fasc. 12. nr. 42. Kapuvár, 1639. »Az másnál való lakosok esztendő által 12 napot gyalogul szolgálnak.« 2) U. o. fasc. 66. nr. 41. 3) U. o. fasc. 18. nr. 1. Liszka, 1644. ') U. o. fasc. 12. nr. 42. Kapuvár, 1639. 5) Közös p. ü. lt. fasc. 15425. Vermerkt die dorfer so zu der herrschaft Zolnokk gehörig, und derselbigen jährlichen einkhomen inn 1551. Szecske : in diesem dorf seindt 48 holden, gibt ain jeder auf Georgii dienstgelt 50 d. hungrisch. Ferenczi Szállás : in diesem dorf seindt 124 holden, gibt ain jeder auf Georgii von ainem ross und von jedem ochsen ain pfennig, auch von 10 lamper ain pfennig. Ain jeder holt zweu tag maitt und d. hay zusammenbringt. Törtei : in diesem dorf seindt 40 holden ... geben sie samentlich 20 viertl traidt, 20 viertl gersten, das man nennt bei diesen holden den akó. Kun Lajos : das dorf hat 7 holden. Kun Mizse : gibt ein jeder holt ain viertl waiz. Szent Tamás : gibt ain jedlicher holdn für sein tagwerk 20 d. Palka : gibt ain jeder holdn ain viertel traid. . . stb. e) U. o. fasc. 14468. Hung. Az összeírás latin, de egykorú német széljegyzetekkel van tele. ') U. o. fasc. 15423. Beschreibung des schlosses Cserép. Cserépfaivá-