Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325

338 TAKÁTS SÁNDOR. MŰYELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. a földet a fű elfogta, a jobbágy telket pázsithely-nek, vagy röviden pázsit-nak (pásit vagy pást) is mondták. Aranyos-Meggyes 1668 évi összeírása pl. a puszta telkeket (desertae sessiones) így sorolja fel : Pap Tamásé pázsit (pásit), Pap Jánosé pázsit, Pap Györgyé egész pázsit (egész telek), Olajos Mihályé fél-pázsit (féltelek), Űr Istóké egész pázsit, rossz ház van rajta ; pázsithely, senki sem bírja : negyedrész pázsithely, senki sem bírja stb.1) Agyagos 1691 évi összeírása is említ ilyeneket : »desertae sessiones pasithely vocatae.« 2) A pást szón rétet, kaszálót is értettek. Egyik tanúvallomásban írják például 1632-ben : »volt egy darab pástok, az melyet is kerítésben tartottak ... az vízen túl a csizieknek nem volna egyéb egy darab pástoknál.« 3

) Ilyen értelemben a magyar nyelvű donatiókban is előfordúl.4

) Újhelyi Pál javainak összeírásában is ilyen értelemben szerepel.5

) Tudjuk azt is, hogy a régi összeírások a pázsit tized kifejezést (cespititia seu décima porcorum) gyakran használják a pázsit disznó tized helyett. Olykor még a pázsit szót is elhagyják s a jobbágyokról csak annyit írnak, hogy a pázsit után fizetnek. Minden falu határán, a gyepün túl volt szabad föld vagy pázsit. A jobbágyok és a zsellérek, hogy az adózástól és a falu terhétől menekedjenek, otthagyták a telküket és a páston építettek maguknak házat. Űgy látszik, hogy itt zavartalanúl élhettek. Ilyen pásti zsellérrel vagy páston ülővel az ország minden részében találkozunk. Szárd 1568 évi összeírása mondja pl. Szilas faluról : »inquilini qui aedificant in coespitoso loco et nullum servitium praestant, sunt 12.« Körtvélyes faluról meg ezt írja : »inquilini in loco coespitoso sunt 2.«6) Kapuvárról írják : »szabad földön csinált házat magának, de semmi földet, sem rétet'nem bír.« ") Szőllősardón is volt 1570-ben »una domus in coespite.«8) Az »Apafíy Miklós relictái« czímű 1683 évi összeírásban olvassuk : »Szőcs Jakab lova egy, tehene kettő, ez is páston ülőzsellér, gyalogszerben szolgál. . . . Kokol Jakab pásti zsellér, kinek >) Orsz. Lt. Urb. fasc. 1. nr. 21. 1668. 2) U. o. fasc. 101. Agyagos, 1691. A fasc. 104. nr. 30. 1686. Abaúj cz. összeírásban olvassuk : »pusztája pázsitos.« 3) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 16029. 1632. 4) U. o. Ándrassyana. 1669márcz. 12-én Cserny Miklós írja : »makkos és bárdos erdeivel, pástyaival, mesdgyéivel, szabad élő és tilalmas határival, halászó vizeivel, halastóival, halrekeszeivel, malomhelyeivel« . . . stb. 5) Orsz. Lt. Urb. fasc. 60. nr. 17. Ugoesa, 1677. »Az páston az gyepű mellett van egy domb rét«. .. stb. U. o. fasc. 90. nr. 75. Szendrő, 1688. »Az pást széllen« .. . stb. 6) Közös p. ü. lt. fasc. 15425. Summarium colonorum et universorum proventuum arcis Zaard, 1568. Ez összeírásban az egész telkes, féltelkes zselléreken kívül említtetnek még : »inquilini seorsim considentes« és Icalibás zsellérek is. ') Orsz. Lt. Urb. fasc. 56. nr. 33. 1584. e) Közös p. ü. lt. fasc. 15425. Extractus urbarii arcis Zaard, 1570.