Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325

334 TAKÁTS SÁNDOR. MŰYELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. peczér, palotás, agárhordozó, konyhaajtónálló, konyhasáfár, fűrészmester, cserepező, vaskőbányász, faragókőbányász, őrlető, abrakosztó,1

) szabados marhás,2

) szabados ácsi, szabados kádár, szabados méhész, szabados halász, szűrcsapó stb.3

) Néhol a szabadosok fegyverrel és levélhordozással szolgáltak.4

) A levélhordó szabadosokat az ország keleti részén székelyek-nek is nevezték.5) A ki a jobbágyság terheit nem bírta, hogy a sorsán könnyítsen, zsellérszerbe állott. A zsellér kisebbrendű jobbágy volt, a ki rendesen kevesebb terhet viselt és kevesebb földdel bírt. Mivel igen sokan csak azért álltak zsellérszerbe, hogy a rovó valahogy egy kapura ne rójja őket, gyakran találkozunk olyan zsellérekkel, a kik a következő évben már ismét a jobbágyok között szerepelnek. Maguk a jobbágyok is azon voltak, hogy rovás alkalmával a rovót lehetőleg rászedjék. A telküknek egy részét tehát igyekeztek elhallgatni vagy letagadni. Néha egész faluk is akadtak, melyekben az összes egész telket a rovónak fél-telek gyanánt adták be.6

) A rovók ismervén a jobbágyok furfangosságát, úgy segítettek magukon, hogy két féltelkes vagy négy fertálytelkes zsellért egy kapura róttak. Ez ellen természetesen a zsellérek erősen tiltakoztak.7

) Maga a kamara is igyekezett a zsellérséggel való visszaéléseknek elejét venni, s 1573 decz. 18-án az országgyűlés teendői közé vette a zsellérek adózásának ügyét is. A kamara követelte, hogy azok a zsellérek, a kiknek házaik és földeik vannak, a dica egyharmadát fizessék. Azon zsellérek pedig, a kik másnak a házában laknak és földeik nincsenek, rovás néven 25 pénzt fizessenek.8) Már ez adatokból is láthatjuk, hogy a zselléreken korántsem olyan embereket kell értenünk, a kiknek semmijök sem volt s a kik másnak a házában laktak vagy mással egy kenyéren éltek.9) Mert akárhány olyan zsellért sorolhatunk föl, a kinek egész jobbágy') U. o. fasc. 4. Munkács, 1682. 2) Közös p. ü. lt. fasc. 15473. Somlyó, 1661. s) Orsz. Lt. Urb. fasc. 113. nr. 5. Somló, 1594. 4) U. o. fasc. 18. nr. 5. Lednicze, 1669. 5) U. o. fasc. 61. nr. 12. Regécz, 1689. e) Közös p. ü. lt. fasc. 15260. Münz und Bergwesen. 1567 decz. 5-én felel Balassa János a kamarának azon vádjára, hogy a jobbágyok »in diminuendo portarum numero hunc excogitassent fraudem, quod intégras portas mediis computarent. « Ezenkívül az ortoványokat is letagadták. ') Orsz. Lt. Urb. fasc. 56. nr. 33. Kapuvár, 1584. »Csorgós Gergelyt és Hajgató Pált az rovó egy kapura rótta, ki méltatlan, mert nem jobbágyok.« 8) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14362. »postulandum esse, ut qui de illis domum habet propriam ac agrum aliquem qualemcunque habet ас colit, tertiam partem dicae solvat« . . . stb. 9) Az összeírások arra is sok példával szolgálnak, hogy a más házában, másnak árnyékában való lakás csak arra való volt, hogy az illető a terhektől szabaduljon s hogy a rovót rászedje.