Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325

M ÜVELTSÉGrTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 327 ból Pálfiy István 1626-ban a »weder leben noch proviant« kifejezést latinul így írja : >>hactenus de stipendie illorum ac annona.« l) Ugyancsak a murányi hadinépnek az udvari kamarához intézett folyamodásában olvassuk e sorokat : »wegen unserer monatlichen lehen (azaz zsold) alberait über 7 monat ainichen pfennig nicht empfangen haben.« 2) Mikor 1627 okt. 8-án a haditanács a felsőmagyarországi végházaknak zsoldot rendelt, a többi közt ezt írta : »dass ihnen ihre lehen von der kammer Kremnitz ordentlich geraicht.« 3) Forgách Miklós 1633 jan. 9-én zsoldot kérvén katonái részére a királytól, a többi között ezt is mondja : »complete hoc pacto numero, maiestas vestra sacr. de eorum salarie vulgo lehen dicto providere clementer mandare dignetur.« 4) A komáromi magyar naszádosok és huszárok 1641-ben panaszkodva írják Bécsbe : »nulla unquam pecunia lehen, uti nationis Germanicae commilitonibus, nobis datur.« 5) A XVII. század közepén a katonai fizetések terén a léhennek újabb szerep jutott. Az udvari kamara a haditanácscsal egyetemben új fizetési rendet dolgoztatott ki. E szerint a magyarországi hadinép ezentúl csak tíz havi fizetést kap évenkint (természetesen csak papiroson). Ebből a tíz havi zsoldból két havi sóban, négy havi posztóban, négy havi folyópénzben járt volna. A sót igen alkalmas fizetési anyagnak mondották. És ez a só nem is került pénzbe. Az osztrák főtt só kizárólagos árusítási jogát ugyanis bérbe (appaldo) adtákbizonyos Gariboldi Jánosnak, a ki a bérletért évi 30,000 frt árú osztrák sót adott a végek fizetésére. Hogy az osztrák sónak Magyarországban semmi se állhassa útját, a nyugati részeken a magyar só árusítását megtiltották. És mi következett most ? A végházak hadinépe tíz havi zsold helyett kapott két havi zsoldnak megfelelő osztrák sót. Azaz hogy még itt is rászedték a szegény katonákat, mert egy-egy kupa (kuefel) osztrák sót kilencz garasba számítottak nekik, holott a piaczon öt garason árulták a kupáját. Még ezt az árat is leszorította a debreczeni sósok csempészte olcsó magyar kősó. A XVII. század közepén rendszeresített ezen két havi sóval való fizetést sóléhen-nek (salzlehen) nevezték. Ez a só-léhen egész >) U. o. 14469. 1626 aug. 11. A hadi fizetőmester írja 1626 jun. 9-én : »die lehen so quotemberlich aus der löbl. nider-österr. landschaftverwilligung denen teutsehen zwai fendl knechten zu Raab deputirt sein.« (U. о. fasc. 14468.) 2) U. o. Die bevelchshaber und knecht in der festung Murany. Ugyanezek írják alább : »demnach wü- arme zu Murany undterhaltene teutsche Soldaten nunmehr sieben ganzer monath lang ainiche lehen von Crembniz nit emphangen.« (T. i. Körmöczről fizették őket.) 3) U. о. 14471. Hung. Ex consilio bellico. 4) U. o. fasc. 14486. Az udvari kamara el is rendeli a katonáknak a lehen und proviant-ot. s) Közös p. ü. lt. Hung. fasc. 14503.