Századok – 1908

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Gróf Pekri Lőrinc levéltára - I. közl. 301

306 SZÁDECZKY LAJOS. nincs, a mennyit Teleki kíván. Hogy azonban valamennyit (a tanuk szerint 1000 tallért és 500 forintot) küldött Telekinek, azt többen vallották, i) Jószágokat is engedett át Telekinek, és pedig a legnagyobbakat : Kutyfalvát, Ozdot, máramarosi birtokait^ miután ez őt Szebenből a kapitánysága alatt lévő Görgény várába vitette fogságba »kasos szekéren.« 2

) Ebből az időből valók neje, Petrőczi Kata Szidónia ama kesergő versei, melyekben férje és családja üldöztetését, Apafi és Teleki kíméletlen kegyetlenségét panaszolja és irgalomért esd az Ur Istenhez.3

) Miután Pekri a fogságból három hó múlva kiszabadult, (1686 nov. 14.), nem mulasztotta el protestálni a gyulafehérvári káptalan előtt a Teleki és Apor által kicsikart, jószágai átengedéséről szóló kötelezvényei ellen. (1687 okt. 27.) 4

) Mindamellett Pekri belátta, hogy neki Erdélyben, hatalmas ellenségei között nincsen maradása. Becsületében meghurczolták, jószágait elkobozták s szétharácsolták. Jutott belőle a fejedelemnek, a legtöbb és legnagyobbak Telekinek, mások Apornak, ») 82. sz. a. 8) 86. sz. a. Bánffi Farkas vallomása 88. sz. a. 3) Reám eresztetted Ha egyszer vidámít, Én ellenségimet, Viszontag szomorít, Kik engemet tapodnak..,. Hol biztat, hol riogat, Ujabb rettentéssel Sok fenyegetéssel Én reám agyarkodnak. Javaimat nékem Elprédálván éppen Te látod szíve titkát, Hogy az mit meghagy is, Kötve hagy abban is, Te tudod ő szándékát. Tudom nem én jómra, Sőt nagy romlásomra Vetette meg hálóját. Sokszor, hogy már szolgált,. Vet ismét akadált S igen ajánlja magát, Hogy megszabadítja... De meghosszabbítja Szegény szolgád rabságát 1 De ez legnehezebb És legkeservesebb, Hatalmas emberek Törekedéseket Megutálván, megveti, S én sok siralmaimat És jajgatásimat Látja, — de csak neveti..... Hogy utánna járok Nem szán, hogy fáradok, Sőt szívét keményíti. Háborgatja szívemet : Javunkat elosztván, Mindentől megfosztván, Azzal gyötör engemet, Szabadítsd férjemet, Bűnös kis férgedet, В hatalmas kezéből, Add meg szabadságát És minden jószágát Hogy fogságban tartja, Nagy vasban járatja Tőled rendelt férjemet... Áldd meg kegyességedből ! (Thaly Kálmán id. m. 175. 1.); 4' •) 64. sz.