Századok – 1908

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Gróf Pekri Lőrinc levéltára - I. közl. 301

302 SZÁDECZKY LAJOS. érdekesebb tagja Pekri Lőrincz volt, a ki mint gazdag főúr Erdélyben kezdi pályafutását, de összeütközésbe kerülvén Apafi kormányával, fogságba kerúl, s birtokaitól megfosztatván, kibujdosik, a császár-király szolgálatában kezd új életet s a török elleni harczokban hősies vitézségével emelkedik a kamarásig titkos tanácsosi, kapornaki főkapitányi, lovastábornoki, bárói, majd grófi méltóságra. Mint ilyen kerül vissza Erdélybe és szerzi vissza az új kormány (gubernium) alatt gazdag uradalmait, lesz az első erdélyi vármegyének, Alsófehérnek főispánja s az első székely széknek, Udvarhelynek főkapitánya, később a Eákóczi szabadságharczban a kurucz hadak főparancsnoka, a fejedelem után legelső, leghatalmasabb férfia. Ennek a változatokban oly gazdag életnek történetét kellőleg még nem ismerjük. Sokféle megítélésben volt része kortársai és a történetírók részéről. A ki legutoljára írt róla, — véleményem szerint — túlsötét színben jellemzi őt, mint »kinek jelleme talányszerű önmaga, kortársai és az utókor előtt.« E »kiváló tehetség« bizonyára nem volt olyan »romlott lélek.« A »talányszerűség« megoldásához — reményiem — a Pekri-levéltár sokban hozzá fog járulni. Pekri Lőrinczné, báró Petrőczi Kata Szidónia, a kitűnő' költőnő, a buzgó honleány regényes és rokonszenves életrajza is néhány jellemző vonással bővül és gazdagodik. Árvaságban, idegenben töltött gyermekéveiről alig tudunk valamit s hibás adatok keringenek életrajzában, mintha a katholikus báró Jakusith családnál nevelkedett volna.2) Az alább közölt adatokból kitűnik, hogy leánykorában Wesselényi László és felesége, Bakos Zsuzsánna gondnoksága alatt nevelkedett Sztrecseny várában, s midőn gyámanyjával Lengyelországba menekült, ott ez arany és ezüstneműit elzálogosította. A tanúkihallgatások 3) érdekes adatokat tartottak erről fen. Pekri ék később az eltüntetett kincsekért 18,000 forintot követeltek s a kincstártól kaptak is némi kárpótlást.4) Haláláról, hagyatékáról és temetéséről is érdekes adatok vannak a levéltárban, melyek e kiváló derék magyar úrnő nemes alakját megvilágítják.5

) A család története a genealógiai adatok szerint (1. 146. sz. a.) ') R. Kiss István : II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása. Budapest, 1906. 5—6. 1. Tlialy Kálmán : Az első magyar költőnő, báró Petrőczi Kata. Szidónia élete és versei (Irodalom- és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból, 124. 1.) és utána Antalfjy Endre : Petrőczi Kata Szidónia élete és munkái. Budapest, 1903. 16. 1. 3) Lásd alább a kivonatok közt 85. sz. a. 4) Kivonatok, 125. sz. a. «) U. o. 129. 130. 132. sz. a.