Századok – 1908

Értekezések - BAJZA JÓZSEF: Bajza József mint történetíró 289

BAJZA JÓZSEF MIXT TÖRTÉNETÍRÓ. 299 ügyesen, választotta meg mestereit. Schlosser a maga korában a legjobb kézikönyv volt. Folyékony nyelv, népszerű előadás, nemes gondolkozás, az igazság szeretete és türelmes szabadelvű világnézlet jellemzik. Ma már elavult. A mint feltűnt az igazi kritikai irány, vége volt Schlosser moralizáló művének. Bajza történeti eszméinek tökéletesen megfelelt Schlosser, azért is követte annyira híven. A mit másoktól vett, azt — pár elcsuszamlást kivéve — egységesen tudta műve alaphangulatába beolvasztani, úgy hogy a Világtörténet egyike a legöszhangzatosabb munkáinak. Ilyen terjedelmű világtörténet 1847-ig nem jelent meg nálunk. Magában foglalja mindazt, a mit a tudomány akkori állása szerint az ó-korról a nagy közönségnek tudnia érdemes volt. Látható előszeretettel Athénnel és a köztársasági Rómával foglalkozik, de nem hanyagolja el még a keleti népek történetét sem — a mi pedig máig divat, — csak a császárok történeténél kezd feltűnően szűkszavú lenni. Előadása mindig oknyomozó. Leginkább a néplélekben és a nagy férfiak jellemében keresi az okokat. A politikai történet mellett nem hanyagolja el a művelődésit sem. Tekintettel van a nép összes viszonyaira : éghajlat, domborzat és folyamrendszer, politikai és természetes határok, kereskedelem és tengerpart, flóra és fauna, irodalmi, tudományos, vallási és társadalmi állapotok, a faj és kormányforma hatásai stb. mind megkapják a maguk helyét. Néha egyenesen a politikai történet rovására megy a dolog. A keleti népeknél pl. inkább művelődéstörténeti rajzokat kapunk, semmint igazi történetet. A mi a külsőségeket illeti, csak elismerés és dicséret illeti Bajzát. Arányosan osztja kikerekített fejezetekre a munkát és nagyobb szakaszokat ügyesen tud szerves egészszé olvasztani, összefoglalásai ma is olvasásra méltók. Nyelvében van valami melegség, némelyik lapja egyenesen Kölcsey aranyos prózájával is kiállja a versenyt. Párszor remekel egy-egy jelenet vagy csata leírásában. A Perikles-kori Athén, a salamisi csata, Catilina összeesküvése, az uticai Cato képét nem lehet elfelejteni. És a mi legmélyebb benyomást tesz az olvasóra, az az egész munkán átlengő komoly erkölcsi meggyőződés. Sok hasznos ismeretet lehetett meríteni Bajza ó-kori történelméből, sok értékes tanul-