Századok – 1908
Értekezések - BAJZA JÓZSEF: Bajza József mint történetíró 289
292 BAJZA JÓZSEF. Bajza érezte, hogy e választás kötelezi őt valamire. Szorgalmasan írt bírálatokat az Akadémiához benyújtott történeti munkákról és fordított ilyeneket a Tudománytár számára is. (I. 76.) Lefordított mások társaságában egy kétkötetes nagy munkát is : Lardner-nek »Az Éjszakamerikai egyesült országok történetei« (1836) czímű művét, Herrmann német átdolgozása után. Az Aurora számára írt két kis monographiát : Koháry István, meg Coriolán és a háborgó Róma czímen. önálló kutatást, vagy gyökeresen eredeti felfogást hiába keresnénk bennök. Szépen kikerekített, regényes színezetű, elegáns nyelvű rajzok, főleg nők gyönyörködtetésére és okulására szánva. Nem a történeti igazság a főtörekvése, hanem hősei idealizálása. A lehető legrokonszenvesebbnek akarja feltüntetni Koháryt, ezért nem a legbarátságosabban ír a kurucz szabadságharczról, a mi ép oly kevéssé van öszhangban nagyon is hazafias irányával, mint demokratikus felfogásával az, hogy Coriolánért lelkesedni tud. Igaz, hogy elrejtve szabadelvű eszméket találunk nála, a melyekért Coriolánját csak átdolgozva engedte megjelenni a censura. (III. 390.) Az Athenaeum megszűntéig több történeti dolgozatot nem írt, de állandóan olvasgatta a bel- és külföld kiválóbb történeti műveit. Mind jobban kialakultak történelmi nézetei és azokat polémiáiban alkalomadtán fejtegette is. Bajzának szokása, hogy mielőtt gyakorlatilag ráadná magát valamire, előbb elméletileg iparkodik a dologgal tisztába jönni. Mielőtt megkezdené kritikai működését, az epigramma theoriája bevezetésében Lessing nyomán megírja a műbírálat elméletét ; mielőtt folyóiratát megindítaná, a Muzarion bírálatában kifejti a lapszerkesztés elveit ; mielőtt hozzáfogna lapszemléjéhez, Csatóval polemizálva megmagyarázza, hogyan kell lapjainkról Ítélni ; mielőtt színi bírálatait közlené, dramaturgiai és logikai leczkéket tart a magyar színi kritikusoknak ; mielőtt megkisérlené a specifikus magyar dal megteremtését, megalkotja a művészi népdal theoriáját. Elméleteit azonban nem szereti rendszeres értekezésekben kifejteni. Nincsen ehez sem elegendő philosophiai képzettsége, sem terjedelmesebb szaktudománya, sem sok eredeti eszméje. Nem érzi magát hivatottnak nagyobb, elvontabb czikkek írására, inkább polémiáiban szétszórva, esetlegesen, bizonyos specia-