Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Sbornik museálnej slov. společnosti 282

282 TÁRCZA. ' Misik István (743—745. 11.) az Igló név etymologiájával foglalkozva azt vitatja, hogy e név nem itt keletkezett s nem is függ össze a tót ihla ( = tű, a sok tűlevelű fa után) szóval, hanem a morvaországi Jihlava (németül Icjlau) város és hasonló nevű folyó mása,, mert az iglói bányászok innen jöttek. A képzés olyan mint pl. Rosenau : Rozsnyó. — CASOPIS MUSEÁLNEJ SLOV. SPOLECNOSTI. VIII. évf. Turócz-Szentmárton, 1905. — A 2. és 6. számban Sasinek Fejérpataky Lászlónak Kálmán király okleveleiről írt tanulmánya nyomán Adatok az 1113-iki oklevél helyrajzához czím alatt foglalkozik a zobori apátság helyneveivel, s azt bizonyítja, hogy az ott említett községek mind fenmaradtak s nevüket felismerhetőleg megtartották a magyaros máz alatt is. S HORNI К MÜSEÁLNEJ SLOV. SPOLECNOSTI. X. évf. U. O. 1905. -— Az előbbi közlöny ezen melléklapjában, ugyancsak Sasinek tollából találunk egy hosszabb tanulmányt : IV. László és kora czímmel. (3—13. és 91—103. 11.) Nagyobbrészt a László születését megelőző eseményekkel foglalkozik. A kun lelkű V. István a szlávok ellenségének mutatkozott, húga ezért menekült Ottokárhoz. A László király és testvére András közti viszálykodásról szólva azt fejtegeti a szerző, hogy András herczegsége nem Szlavóniában volt, hanem a felvidéki tótságot bírta, a hol oly jó nevet szerzett magának, hogy halála hírét el nem hitték s még 1291-ben is várták visszatérését. A magyar királyok szláv-ellenes politikájából magyarázza azt, hogy László a Rudolf pártjára állott, nem látva át a diadal vészes következményeit. A kunokról szólva felújítja saját külön elméletét Árpád népének szláv voltáról, melybe a tulajdonképeni magyar elemet csak a besenyők hozták. Árpád turk-bolgárait errefelé a besenyők szorították, ép úgy, mint őket utóbb a kunok. A besenyők részben Erdélyben települtek meg mint székelyek, a későbbiek 1072 táján a Duna mentén és Pannóniában találtak hazát. Szent László és Kálmán alatt egyre több kun jön be, ezeket azonban a magyar historikusok a besenyőkkel tévesztik össze. Kunok voltak a görög forrásokban (1152) chalisok, choalinok néven emlegetett mohamedánok is. A később sokat szereplő szaraczénok is tulajdonképen bolgárokkal elegy kunok voltak, a kik azonban bármennyire gyarapodtak is, fontos szerephez csak II. István alatt jutottak. A kun-szláv ellenségeskedés megtermette gyümölcsét, mert a tatárokkal egyesűit kunok mindenekelőtt a tót felvidéket pusztították el, úgy hogy a puszta helyeket csehekkel kellett benépesíteni, kik azután túlsúlyukat évszázadokon át megtartották. A kun telepeseket ugro-cumani és neugro-cumani csoportokra osztja Sasinek. Az előbbiek keresztyé-