Századok – 1908

Tárcza - Vegyes közlések - Erdélyi Muzeum-egyesület - 278

278 TÁRCZA. szeptember-havában az alsó várat palánkjával és nemesi udvarházaival együtt porrá égesse. A vár utolsó német parancsnokai közt volt gr. Gvadányi Sándor, a jeles magyar költőnek, Józsefnek nagyatyja, ki Szendrő falai közt vendégül látta Szobjeszki János lengyel királyt, mikor bécsi hadjárata után hazafelé utazott. Minthogy Szendrő vára Kassa és Eger mellett hadi jelentőségét idővel egészen elvesztette, II. Rákóczi Ferencz fejedelem 1707-ben lerontatta. Köveiből ma már alig látszik valami. Szendrőn a reformátusoknak virágzó egyházuk volt ; legkiválóbb papjuk Köleséri Sámuel, előbb váradi professor, majd debreczeni pap, kinek itt született 1663-ban hasonló nevű fia, irodalomtörténetünk egyik nevezetes alakja. A XVII. század végén híres volt a szendrői iskola is, melyről szintén maradtak fen érdekes adatok. Az értekező végűi a szendrői várkapitányok, udvarbírák, városi bírák és lelkészek lehetőleg teljes névsorával egészítette ki dolgozatát. Az Erdélyi Muzeuii-Egyesület nyelv- és történettudományi szakosztályának febr. 26-án tartott ülésén Thúry Zsigmond bemutatta a muzeumi könyvtár Szombatos-codexeit. Egynek kivételével valamennyit az utóbbi években sikerült fölkutatni és megmenteni ; a mi annál jelentősebb gyarapodása a könyvtárnak, mivel az így egybeállított gyűjtemény magában is elég volna arra, hogy belőle az ábrándozó felekezet hitéről, az éneklésben és imádkozásban, istenes elmélkedésben szinte rajongásig emelkedő kultuszáról tökéletes képet rajzolhassunk. A szombatos irodalmi maradványok közül kétségtelenül az énekek kötik le legjobban figyelmünket ; ezeknek egy teljes cancionaléban való kiadása igazán szükséges volna. Ezt a munkát ma már meg lehet kezdeni s el lehet végezni, mert az Erdélyi Muzeum könyvtárában őrzött nyolcz szombatos-codexben a régen tarolt és folyton hervadó mezőnek utolsó virágait is láthatjuk. A coclexek közül kettő kizárólag énekes, hat imádságos, részben énekes és vegyes tartalmú. A legrégibbet 1607—1608-ban másolták s a másolás befejezésének most febr. 16-án volt háromszázados évfordulója. E kötetet néhai Jakab Elek Bogáthi-codex-nek nevezte el és unitárius énekeskönyvnek tartotta. Kohn Sámuel azonban az énekek szombatos jellegét fölismervén, Bogáthiról is azt vélte, hogy szombatos volt. Thúry most kimutatta, hogy az unitárius Bogáthitól származó kötetet Péchy Simon szenterzsébeti udvarában másolták, illetőleg formálták át szombatos énekeskönyvvé. Ez a codex máglyára volt ítélve, mert az 1638 évi máj. 23-án elkobzott és megsemmisítésre szánt zsidózó eretnek könyvek között az első helyen leírottban kétségtelenül felismerhető. A másik codex 1713-ból való. Ebben Péchynek eddigelé ismeretlen héber-magyar fordításai és bibliafordítási töredékei maradtak fen és kerültek elő. A harmadik codex-