Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245
254 TAKÁTS SÁNDOIÍ. kön, természetesnek kell tartanunk, hogy általok a birtoklás körébe vágó több német szó is elterjedt. Mivel azonban a magyar birtokviszonyok teljesen elütöttek a németekétől, a telekre és birtokra vonatkozó, nálunk meghonosodott német szók nem is jelenthetik azt, a mit eredetileg jelentettek. A szótárírók ezzel a körülménynyel semmit sem törődnek. Felütnek egy-egy nagy német szótárt, kiírják belőle a jelentést, s kész a nálunk elterjedt idegen szó magyarázata. Ilyen módon akár az egész német hűbérrendszert becsempészhetnék hozzánk. Mert hiszen jól tudjuk, hogy a német hübérrendszer terminológiájából a legfontosabbak : a leben, a holdent a vogtei stb. nálunk is elfogadott szók voltak. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy ezek nálunk is azt jelentették, a mit eredeti hazájukban. A mi birtokviszonyaink és intézményeink teljesen elütöttek a németekéitől, s a századok folyamán nem is úgy fejlődtek, mint a németeknél. A tőlük kölcsönzött szók tehát nem is jelenthetik ugyanazt, a mit náluk. Ezért ha a birtokviszonyokra vonatkozó idegen szókkal találkozunk, azokat nem külföldi szótárakból, hanem csakis magyar történeti adatokból szabad magyaráznunk. Hogy mit jelentett ez vagy amaz idegen szó a németeknél, az ránk nézve egészen mellékes ; csak az fontos, hogy mit jelentett nálunk. A léhen szót néhány középkori adattal együtt megtaláljuk az Oklevélszótárban is. Az utolsó adat az 1425 évből való. Bár magukból az adatokból is világos a léhen szó jelentése, a szótár szerkesztője mégis idegen szótárból írja ki. Szerinte e szó feudumot (egyebet nem) jelent ! E magyarázatra meg kell jegyeznünk, hogy a léhen szót többféle értelemben használták nálunk. Az Oklevélszótár adataiból az ember azt következtethetné, hogy a léhen a ritkábban előforduló szók közé tartozik, s hogy 1425 után már nem is igen szerepel. A dolog épen ellenkezőleg van. A XVI. és XVII. században ezer és ezer magyarországi adat áll rendelkezésünkre a léhen szóról, az ország minden vidékéről. Tehát bizonyos, hogy igen elterjedt szó volt.1) A léhen szót a nálunk megtelepedett német lakosság hozta magával. Még jobban elterjesztette később az udvari kamara, mely kormányszék szemei előtt csak az osztrák hübérrendszer lebegett, Közös p. ü. lt. fasc. 14543. Hung. 1658. Van itt egy terjedelmes kézirat ily czímen: »Ein Tractat von den lehen guethern nach dem gebrauch des Erzherzogthum Österreich.« A nevezett levéltárban több ilyen kézirati dolgozat Is van a tehénről. Az örökös tartományokban dívott léhen-rendszerről és a sokféle léhenröl kellő tájékozást nyújtanak a következő munkák : Prokop József : Handbuch des niederösterreichischen Lehenrechtes. Két köt. 1811. — Woller József : Handbuch der Lehenrechte. Brünn, 1779, és végűi : Sammlung verschiedener etc. Resolutionen die in dem Erzherzogthum Österreich befindliche Lehen betreff. 1775.
