Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

252 TAKÁTS SÁNDOIÍ. láskor nyíl szerint szokták osztani ; azok a szerint ezután is osztatnak.«1

) Ecsed XVII. századi összeírásai is nyilasnak nevezik a sors útján kiosztott legelőket, s meghatározzák, hány szekér szénát fizet az, a ki nyilast veszen. Tarpa községben is ilyen szokás járta. Az 1619 évben írják : «singulus colonus de communi possessionis foeneto vulgo nyilas (nylas) vocatum accipiens.«2) Ügy a szántóföldből, mint a legelőből is csak a nemeseknek és a külön kenyereseknek jutott nyilas. A ki más házánál vagy másnak árnyékában élt, annak semmit sem osztottak. Ezért mondták az ilyeneket szegényeknek. »Pauperis vulgo, kinek nyilas házhelye nincs, et qui penes domos alienos manent.«8) Sok vidéken, a hol a. földközösség már nem járta, nyilas kaszálók helyett az úgynevezett füboesátás járta,4

) azaz kaszálás idején bizonyos területet bocsátottak a lakók rendelkezésére. Ez a szokás Debreczenben is dívott. Az 1680 évi decz. 2-án rendeli pl. a városi tanács : »Az Nagyerdőt szerdán meg kell bocsátani, egy marhától három poltura exigáltatik.«^) Láttuk föntebb, hogy nemcsak a jobbágyi, hanem a nemesi kúriákat is nevezték ülésnek. Ezt kell mondanunk a nyilas szóról is. Ha.a sors útján kiosztott föld nemesnek jutott is, azért csak nyilasnakhívták azt. Büd faluról írják 1648-ban : »Az falu mikor nyilast oszt az szántásnak idején, akkor szoktak urunk számára is nyilast kivenni, annyit, az mennyit az jobbágyok megszánthatnak vetés alá.«6

) Lök faluról 1689-ben ugyanígy írnak : »Majorsághoz való szántóföld itt nincsen, sem az telekek után való, hanem minden esztendőben az gazdák számokhoz képest nyíl szerint szokták volt elosztani a földeket, és ekkor a földesúr részére is kivenni a nyilas földet, annyit, hogy őszi vetés alá is legyen.«7

) Az örök, örökség, ülés, hely, nyilas szókon kívül a telek szót is használták országszerte mind a szorosan vett házhely, mind a házhoz tartozó földek megjelölésére. A telek csupán házhelyet jelent pl. a következő adatokban : Téglási Miklós telke, ház vagyon rajta ;8

) J) Közös p. ü. lt. fasc. 15428. Divisio Terebes. (Az Orsz. Levéltárban is megvan ez a terebesi felosztás az urbáriumok között.) 2) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 1. nr. 17. 1619. Dóczy András javai. s) Közös p. ü. lt. fasc. 15553. Siebenbürgen, 1693. és fasc. 15425. Conscriptio Comitatus Bihariensis, 1552. 4) Hajdú megye levéltárában levő rendtartások mind megemlítik a fűbocsátást. 5) Debreczen város 1680 évi jegyzőkönyvében. A »megbocsát« szót tehát az átengedés értelmében is használták. Mágocsy Gáspár írja 1586-ban Munkácsról zálogos falvairól : »megereszteném és megboc sátán ám.« «) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 41. Patak, 1648. ') U. o. fasc. 149. Bajom, 1689. 8) U. o. fasc. 110. Vásáros-Namény, 1660.