Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

246 TAKÁTS SÁNDOIÍ. lérnek ; néhol a féltelek négyszer akkora, mint másutt az egész telek ; egyik helyen a zsellérnek van egész telke és a jobbágynak féltelke, másut meg a zsellér földnélküli lakó. Se hossza, se vége az ilyen furcsaságoknak. S ha hozzáveszszük ezekhez az egész falut vagy az egyeseket megillető sokféle kiváltságot, mentességet és szabadságot, úgy olyan zűrzavar áll előttünk, hogy ugyancsak gondot ád az eligazodás. E szerint a jobbágyság dolgaiban Ítéletet mondanunk és elveket megállapítanunk korántsem oly könnyű, mint a milyennek ez az országos törvények után látszik. Nem egy téren az életben valóságos zűrzavart találunk ott, a hol a törvények és a rendeletek szerint egységes és megállapodott rendszert kellene találnunk. A jobbágyság körébe tartozó fogalmaknak meghatározása tehát nem oly könnyű, mint a milyennek az első pillanatra látszik. Ha ugyanis két-három olyan adatot találunk, mely az egyik vagy a másik fogalmat világosan meghatározza, a további kutatás legalább is tíz oly adattal szolgál, a mi az előbbi meghatározást lerontj a. Egy-két adat alapján tehát apodiktikus ítéletet mondanunk nem szabad, mert különben úgy járunk e téren, mint nyelvtörténeti szótáraink, melyek a jobbágyság körébe tartozó fogalmak meghatározásában hibát hibára halmoznak. Mivel a jobbágyság életét, adózását és politikai helyzetét első sorban a kezén levő telek Irányította, ha a föld népének viszonyait ismerni óhajtjuk, legelőször is a telekkérdést, a földosztást kell ismernünk. Minél több vidéknek telekügyét ismerjük, annál tisztábban látjuk a jobbágyság általános helyzetét. A rendelkezésünkre álló levéltári anyag alapján tehát első sorban mi is a jobbágy telkekről akarunk egyet-mást elmondani. Adataink több homályos kérdésre világot vetnek és több téves magyarázatot helyreigazítanak. Ismeretes dolog, hogy a hódoltság idején — háború vagy portyázás alkalmával — a jobbágyok seregesen költöztek békésebb vidékekre. Az úgynevezett költöző szekerek százával jártak mindenfelé. »Gvakortasággal ugyan — írják 1575-ben — sereggel mennek az szekerek, mind iastúl-fiastúl felrakodván.<<]

) A költöző jobbágyokról ilyenkor mondták, hogy más úrhoz vagy más faluhoz szállanak.'•>) Az ilyetén szállás vagy megszállás nem állandó letelepedést jelentett. Az állandó megtelepedés csak akkor követte a megszállást, ha a hely és a viszonyok megfeleltek a szállók kívánságának. Orsz. Lt-. Nádasdy-féle iratok : Jelentés Kanizsáról. ') Közös p. ii. lt. fasc. 15454. Miscellanea. »Im minapában Szentjobhoz szállottunk, mindenfelé ott körül való török helyeken úgy megrémültek, hogy az városokból mind várakba szállottanak volt.« Barakonyi István levele, 1664 aug. 31.