Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

SZAMOSKÖZY M с YE AZ 1594 ÉV ESEMÉNYEIRŐL. 243 Ezen részletet Bethlen csak kis részben, de két helyen illesztette művébe : Az egyik В 490—491. merito periit Gálfius-tó\ erit secwus-ig, a mit ily gyermekesen vezet be : »Interea illi, qui in sententiam Vaj vodae juraverant, et de bonis interfectorum ampla spolia reportaverant, ubicunque très vel quatuor congregati fuerant, vix aliud aliquid inter se colloquebantur«, — azaz ezzel a Zsigmond-pártiak hangulatát akarja jellemezni, nem gondolván arra, hogy mily képtelenség egy ilyen tömeges kivégzésnél ép Zsigmond párthívei részéről a régebbi bűnök előásása és a mostanival összeköttetésbe hozása. A másik részlet В 494. aut cicadarum ovis . . . summopere adspirabant, a mivel a Zsigmond-ellenesek beszédeit adja vissza. Azaz Bethlen a Szamosközy egységes, egy czélból következetesen épített előadását két részre darabolja, s egyikkel az egyik, másikkal a másik párt felfogását jellemzi az illető eseményről. Ez a mód, melylyel Bethlen a rendelkezésére álló kútfőt mint egységet megsemmisíti, nem itt nyilatkozik legnagyobb mértékben ; az 1594-iki katastropha leírása előtt »apostrophe ad lectorem« útján értesít bennünket,1) hogy a továbbiakra nézve a történetírók véleményei eltérnek egymástól, egyik Báthory mellett, másik a főurak mellett beszél, s ő így legjobbnak látja, két ellenkező párton levő történetíró szövegét egymásután közölni, hogy az olvasó tetszés szerint választhasson közűlök. Az egyik, a Zsigmond-ellenes, láthatólag Szamosközy szövege ; még az Apostrophe-ban megemlíti ebből, hogy Zsigmond levelét András kardinálishoz milyen czélból közli az illető békepárti történetíró, kinek előadását В a 404—440. 11. adja. Ezen előadás egyedül Szamosközynek M-nél fenmaradt szövegét írja le, Bethlennek ismert másolási modora szerint széttördelve azt ; különben csak természetesnek találhatjuk, hogy Bethlen a békepárti előadások közül a hasonlíthatatlant legjobban értesült és legterjedelmesebb Szamosközyét választotta. Másként áll a dolog a háborús-párti relatióval, melyet В 366—404. 11. találunk és a mely szintén teljesen és szó szerint Szamosközynek világosan Báthory Zsigmond ellenes előadásából van átvéve. A két szöveg pontos összevetéséből látható, hogy Bethlen, mikor két relatió közlését igéri, nem mond igazat ; kezében egyedül Szamosközy műve volt, a mint hogy nem is ösmeríink senkitől sem olyan hosszú Zsigmondpárti előadást, hogy az csak meg is közelítené Szamosközyét. Már pedig Bethlen czélja a teljes paritás volt ; egyik irányban sem akart véleményt mondani, s azt sem tehette, hogy az egyik párti relatió aránytalanul részletesebb és hosszabb legyen, mint ») В 365. 16*