Századok – 1908

Értekezések - LUKCSICS JÓZSEF: Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája 1

USKI JÁNOS VESZPRÉMI l'ÜSPÖK. 17 és Velencze között, de mind a király, mind Florencz folytatják közbenjárási kisérleteiket.1

) A florenczi követek közbenjárásának nem lett eredménye. Yelencze a megkisérlett kibékülésre nem volt hajlandó, mivel a milanói differentiáknak összekeverését és összeolvasztását a magyarországi ügyekkel, kereken elutasította. Zsigmond pedig, mint julius 25-ikén —• bizonyára tekintettel a milanói herczeggel kevéssel előbb (julius 6-ikán) kötött szövetségre 2

) — kijelentette, azoknak együttes elintézéséhez ragaszkodott.3

) A szoros viszony, mely a magyar királyt és a milanói her-J) Archivio stor. ital. I. sorozat, IV. 1. 227. 1. — Doo. di stor. ital. II. 587. 1. — Altmann, nro. 6634. b. — Deutsche Reichstagsakten, X. 1. 27. s) Zsigmond király, miután Velencze a Nagy Lajossal 1381 augusztus 12-ikén Turinban kötött béke és megegyezések ellenére Dalmácziában és Friaulban foglalásokat tett, Fülöp Mária milanói herczeggel, kit Del Qarretto Corrado savonai őrgróf és Da Castiglione Guarnerio követek képviseltek, Visegrádon, 1426 julius 1-je táján Velencze ellen szövetségre lép a következő feltételek mellett : 1. Zsigmond Velencze és tartományai ellen julius folyamán háborút indít és seregét Friaulon át küldi. Szeptemberben nagyobb sereget mozgósít, hogy a velenczeieket Friaulon át támadják. A követek viszont Ígérték, hogy a herczeg Breseia, Mantua és Verona felől támadja Velenezét nemcsak szárazon, hanem vízen is. Ha pedig Velencze Zsigmond serege ellen fordítaná teljes haderejét, melynek a magyar csapatok nem tudnának ellenállni, a király visszavonultathatja embereit. A herczeg segítségükre jönni tartozik. 2. Mindkét fél köteles a háborút és támadásokat folytatni egész erejéből, úgy hogy egyik fél a másiknak beleegyezése nélkül sem békét, sem fegyverszünetet nem köthet. 3. Zsigmond juliusban Friaulba küldi seregét ; szeptemberben pedig ütközetet indít, — mint fent az 1. pontban, — és tovább nyomúl Lombardiába ; mindenütt támadja és pusztítja a velenczeieket. 4. Mindkét fél tartozik nemcsak a velenczeieket, hanem hozzátartozóikat és szövetségeseiket is támadni, kivéve a florenczieket, a kiknek támadására Zsigmond nem kötelezi magát, hacsak ők nem támadnak. 5. Zsigmond tárgyalhat és köthet békét a milanói herczeg és a florencziek között. 6. Zsigmond egyúttal tárgyalhat a békéről, melyet egy részről a magyar király és a milanói herczeg, más részről a velenczeiek kötnének, de csak a herczeg tudtával és beleegyezésével. — Bécsi cs. és kir. udvari levéltár: Reichsregistraturbuch, H. fol. 121. — Deutsche Reichstagsakten, X. 1. 135—138. Zsigmond király ugyancsak julius 1-én, majd 6-ikán megerősíti Visconti Mária Fülöp herczegnek minden kiváltságait. — Milanói állami levéltár: Registro ducale, A. nro. 1. fol. 102. — Bécsi cs. és kir. udvari levéltár : Reichsregistraturbuch, H. fol. 121. t. — Hagenmacher : Filippo Maria Visconti und К. Sigismund, 18. — Daverio : Memorie sulla storia deli' ex-ducato di Milano, 16. — Altmann, nro. 3124. — Deutsche Reichstagsakten, X. 1. 38. és köv. 11. 3) Doc. di stor. ital. II. 611. és köv. 11. SZÁZADOK. 1908. I. FÜZET. 2