Századok – 1908

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Individualis és collectiv történetírás 193

INDIVIDU ALIS 1ÍS COLLECTIV TÖRTÉNETÍRÁS. 207 téneti változás egyének és egyéni tettek útján történik. A lassú változások észrevétlenek s azért nem is kapcsolódnak személyekhez, a szembetűnő és észrevehető események azonban mindig egyénekhez fűződnek. A tömeg valójában elvont fogalom, mely egyénekből alakúi. Mihelyt tehát cselekvésre kerül a sor, mindjárt az egyén lép előtérbe ; mihelyt észrevehető tettről van szó, mindjárt előtűnik az egyén is, ki azt véghez vitte. Az azután — legalább e tényre nézve — mellékes, hogy az egyénnek tetteit is a tömeg készíti-e elő vagy nem, s hogy az egyén a tömeg hatása alatt csèlekszik-e, vagy pedig az ő legsajátabb egyénisége érvényesűl-e tettében. A tény az, hogy a collectiv erők is a legtöbb esetben egyéni jellegű tettekben nyilatkoznak. Csoda-e hát, hogy a régibb történetírás, nem feszegetvén az individuális és collectiv erők kérdését, egyszerűen egyének tetteiről beszélt akkor is, mikor az egyén talán csak a collectiv erők eredményének végrehajtója volt. III. A COLLECTIYISMUS ÉS A SOCIOLOGY A. Hogy a történeti collectivismus miért ragaszkodik oly makacsul az intransigens, szélső állásponthoz, annak magyarázatát a collectiv iránynak a sociologiához való viszonya adja meg. Az új irány elmélete köztudomás szerint a sociologiából indult ki s mai napig is onnan meríti legfőbb erejét. És ez természetes is. A sociologia collectiv tudomány. Bármennyire forrongó, fejlődésben lévő tudomány legyen is egyébként, s bármily kevéssé mondhatók is még szilárdaknak azok a keretek, a melyek majdan a sociologia tudományának határait alkotni fogják, ez az alapjában collectiv jellege egészen kétségbevonhatatlan. A társadalmat, a társadalom formáit s a társadalmi formák alakításában működő collectiv erőket vizsgálja, első sorban a jelenben. A mennyiben pedig a multak társadalmi alakulatainak, mondjuk talán : a társadalmi fejlődésnek megismeréséről van szó, világos, hogy a sociologia a saját czéljának megfelelően a múltban is első sorban azokat a collectiv erőket fogja keresni és vizsgálni, a melyeknek vizsgálata teszi tárgyát a jelenben is. Ebből mármost két dolog következik. Az egyik az, hogy