Századok – 1908

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Individualis és collectiv történetírás 193

INDIVIDU ALIS 1ÍS COLLECTIV TÖRTÉNETÍRÁS. 203 collectiv tényezők ismeretét a tudomány előbbrevitelére felhasználni. Ma már jól tudjuk, hogy a gazdasági, jogi, vallási, politikai, művészeti stb. eszmék és \ iszonyok fejlődésében s így az egész emberi társadalom életében a collectiv erőknek általában, különösen pedig az u. n. személytelen tényezőknek igen nagy szerepök van. Az emberiség történetének fejlődésében ugyanis nem minden változás és nem minden új alakulat fűződik szembetűnő tettekhez és eseményekhez. Vannak olyan változások, még pedig úgy a gazdasági, mint a jogi, vallási stb. élet terén, a melyek nem hirtelen zökkenéssel jönnek létre, valamely kimutatható esemény által előidézve, hanem lassan, észrevétlenül történnek, s csakis eredményeik és a keletkezett új alakulatok bizonyítják, hogy a változás tényleg megtörtént. Ilyen változás pl. a gazdasági életben a terménygazdaságnak pénzgazdasággal való felcserélése, a művészetben az egyéni névhez nem kapcsolható új irányok keletkezése stb. Azokat az okokat, melyek ezen jóformán észrevétlen változásokat előidézik, újabban az u. n. személytelen vagy személyhez nem fűződő tényezőkben szokás keresni. A társadalom t. i. emberekből, egyénekből áll, kik mindnyájan boldogulni s kitűzött czéljukhoz eljutni akarnak. Minden egyén öntudatosan dolgozik a saját czéljának megvalósításán s öntudatosan alkalmazza az eszközöket ezen czél elérésére. Mialatt azonban öntudatosan a maga javán munkálkodik, azalatt öntudatlanul hozzájárni valamicskével a társadalmi viszonyoknak, a fennálló társadalmi rendnek lassú megváltoztatásához. Mialatt pl. az ember saját érdekében arra törekszik, hogy a másokkal való érintkezésben mennél tökéletesebb legyen, a közben öntudatlanul fejleszti a társadalmi érintkezés formáit, a melyek végűi teljesen megváltoznak, a nélkül, hogy megmondhatnánk, ki hozta létre ezen változást. Gondolatainkat lehetőleg tökéletesen akarjuk kifejezni, ezért új kifejezési formákat keresünk számukra, s ezáltal akaratlanúl is hozzájárulunk a nyelv fejlesztéséhez. Ep ilyen öntudatlanúl veszünk részt a vallási s egyéb eszmék fejlesztésében. •) Unpersönliche Mächte. Olv. erre vonatkozólag Simmd : Probleme der Geschichtsphilosophie, 18. 1.