Századok – 1908
Értekezések - LUKCSICS JÓZSEF: Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája 1
12 LUKCSICS JÓZSEF. A Filippo Maria milanói herczeg által szorongatott genuai doge, Da Campofregoso Tomasso felszólítására 1421 őszén elhatározta, hogy az olasz vállalatot 1422 tavaszán keresztül viszi. E gondolatot azonban mihamar a cseh keresztes hadjárat tervei meghiúsították. Castiglione Branda bibornok, pápai követ, 1422 októberhavában V. Mártonnal közölte, hogy a magyar király közvetlenül a husziták ellen vezetett őszi hadjárat befejezése után olaszországi útját megteszi. Zsigmond békés jelleget akart ezen utazásának kölcsönözni ; ép ezért már 1422 aug. havában a nürnbergi birodalmi gyűlésen a savoyai követség jelenlétét arra használta fel, hogy Amadeus savoyai herczegnek és a florenczi köztársaságnak a közvetítést ajánlja Velenczéhez és a milanói herczeghez, a kik ellenük 1422 február 22-ikén tíz évre szövetséget kötöttek. A következő tél folyamán megbizottai Yelenczében és Milanóban kémlelgették a hangulatot a megegyezésre ; de a felelet mindkét helyen elutasító volt. Zsigmond e miatt tervét ismét elejtette. Talán örökre zárva lett volna előtte az út Olaszországba, ha a milano-velenczei szövetség megmarad. De a szövetség néhány év múlva felbomlott s helyébe a legelkeseredettebb ellenségeskedés lépett. A milanói herczeg foglalásai Romagnában és az anconai tartományban, s győzelmei, melyeket csapatai 1424 nyarán és a következő év tavaszán Florencz felett arattak, Velenczét bizalmatlanná tették és a két szövetséges között az 1425 év elején szakadást idéztek elő. Zsigmond azon fáradozott, hogy Filippo Maria és Florencz viszálykodását megszüntesse. Megbízásából 1425 őszén a genuai Mosca Bartolomeo Milanóba ment és a magyar király közvetítését felajánlotta, de siker nélkül.i) Mosca Bartolomeoval egyidejűleg másik követség indult útra a budai királyi udvarból Velenczébe. A követség tagjai Uski János ó-budai prépost és magyar alkanczellár, Milanói János váradi püspök és De-Grandval Artaud a viennei egyházmegyei Saint-Antoine apátja voltak.3) A velenczei tanács 1425 szeptember 3-ikán az apát levélben tett kérésére megszavazta a bejelentett követség számára a kíséretet Velencze és tartománya területére hat hónapi időre.8 ) ') Deutsche Reichstagsakten, X. 1. 4. és köv. 11. 2) A veszprémi püspökség római Oklevéltára, III. Bevezetés, X. LXX. köv. 3) Valentinelli : Regesten zur Deutschen Geschichte aus den Handschriften der Markusbibliothek in Venedig. (Abhandlungen der histor. Klasse der Bayer. Akad. der Wissenschaften, IX. 139. nro396.)—Perret:
