Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Vjesnik hrvatskoga arheološkoga društva 181

182 TÁRCZA. eredetije elveszett ; a horvát fordítást 1510-ben újra latinra fordí­totta Marulics Márk és ez adta hozzá a Zvonimir megöletéséről szóló részt, megtoldva azzal, hogy a haldokló király megátkozta népét, hogy mindig idegen legyen a királya. Tomasics János króni­kája (a XVI. század első feléből) Zvonimir halála napját és teme­tése helyét is megállapítja. Sisic ez adatok helyességét bizonyítja, de az átkot XVI-ik századbeli koholmánynak tartja ; szerinte Szent László hadjárata sógora halálának megbosszulásáért történt. — 2. Milcetió Iván : Három glagol-betüs horvát oklevél a XV. századból. (30—33. 11.) Frangepán Márton adománylevele 1465-ből, Malkovics apát adománylevele 1471-ből és végrendelete 1485-ből. 3. Brunsmid : A zágrábi horvát nemzeti muzeum köemlékei. (35—106.11.) Folytatás. — 4. Klaic V. Az Árpád-házból való királyok horvát­dalmát királyokká való koronázásáról. (107—117. 11.) Zvonimirt Gebizon pápai követ 1076-ban a Szent Péter bazilikában Salonában, a hor­vátok és dalmaták királyává koronázta »per vexillum, ensem, scep­trum et coronam.« Tehát voltak külön horvát koronázási jelvények. Ezeket nem VII. Gergely ajándékozta Zvonimirnek, mert már előtte más horvát uralkodók is királyokká koronáztattak. Tomislav (925) és Drzislav (970—1000) biztosan ; kiről Tamás spalatói főesperes mondja, hogy Dircislavtól fogva az ő utódai Dalmáczia és Horvát­ország királyainak neveztettek. Mert a királyi méltóság jelvényeit a konstantinápolyi imperatoroktól kapták és ezek eparcháinak és patríciusainak neveztettek, Zvonimir az utolsó, kiről tudjuk, hogy ezen ősi horvát koronával megkoronáztatott. Hol őrizték a koronázó jelvényeket, nem tudjuk ; talán Alba ad mare (Belgrád) királyi városban. Más tengermelléki dalmát városokban aligha, mert ezek uraikat változtatták s megbízhatatlanok voltak. II. István az utolsó király a "horvát uralkodó családból (1089). Kétségtelen, hogy ő is meg volt koronázva, különben a király czímet nem hasz­nálta volna. Drago zárai prior 1091-ben Vekenegának, Kresimir Péter király nőrokonának megítéli öröksége egy részét ; az erről szóló oklevélben azt mondja, hogy ezen iratát kiadta »azon időben, midőn Vladislaus a pannonok királya, a horvát királyságba beütvén, Almus urat, az ő unokaöcscsét, ott királylyá tette.« Ha Almus horvát király volt, akkor meg is koronázták Zvonimir koronájával. Kál­mán király 1096—1105-ig fáradozott Horvát-Dalmátország meg­hódításán. 1105-ben győzedelmesen bevonult Zárába, de nem mint hódító, hanem egyezség után, mert Zára oklevelei erről örömmel emlékeznek meg és a székesegyházban ez időtől fogva nagy ünne­peken Laudes-1 énekeltek tiszteletére, mely dicsének szövege is meg­van a Szent Simon templom régi evangeliumos könyvében : »Colo­manno Ungariae, Dalmatiae et Chroatiae almifico regi vita et vic­toria. Stephano clarissimo regi nostro vita et victoria.« Tehát egy-

Next

/
Thumbnails
Contents