Századok – 1908

Tárcza - Angyal Dávid: Kurucz virágénekek Thökölyről 175

176 TÁRCZA. Vannak helyek a költeményben, melyek talán a szerző allegorikus felfogását igazolják első látásra. Ilyen különösen ez : Megadja még Isten magyar kívánt javát, Noha most erezi ínségeknek savát. Ám ússza csak által nyomorúság tavát : Meghallom gyönyörű szeretőmnek szavát. De ha figyelmesen olvassuk e sorokat, csak azt veszszük ki belőlük, hogy ha az Isten megadja a magyar kívánt javát, Thököly is meg fogja hallani »gyönyörű szeretője szavát«. E gyönyörű szerető nem lehet más, mint Zrínyi Hona. Zrínyi Ilona Bécsben volt, míg Thököly megfosztva »királyi kincses tárházaitól«, »puszta havasokon«, »emberi lakástól üres barlangokon« bujdosott »pogányországokon.« Mikor azon volt, hogy visszaszerezze Magyarország kívánt szabadságát, egyszersmind az a remény is ösztönözte, hogy egyesülhet »édes szivével«. Ezt a kettős vágyat fejezi ki Thököly búcsu-éneke. És így könnyen érthető, hogy a másik költeményben nem »Magyarország válaszol Thökö'lynek«, mint я közlő hiszi, hanem Zrínyi Ilona. Miért is beszélne Magyarország így Thökölyhez : Látom, nincs mód abban, hogy nálad élhessek, Kívánságom szerint ölödben ülhessek, Gyönyörű orczádról csókokat szedhessek, Avagy hogy nyájasan véled beszélhessek. A távol epedő és nagyon szerelmes Zrínyi Ilona ajkán érthető « vers. I E két sorban : ... ha megváltozom hozzád szerelmemben, 1Saskeselyű rakjon fészket bús szivemben, — a saskeselyű nem a német nemzet symboluma, hanem mythologiai reminiscentia. Nem bírunk allegorikus értelmet adni az utolsó két sornak sem : Ne felejts el engem, tarts szívedben titkon, Izenj néha-néha, ha senki sincs itthonn. A dűlt betűkkel szedett utolsó sor csak azt jelentheti, hogy Zrínyi Ilona izenetet vár Thökölytől, ha jó alkalom kínálkozik a titkos és biztos hírküldésre. Ha ilyformán elhagyjuk az allegorikus értelmet, az úgynevezett virágénekekből Ovidius-féle levél-alakban írt szerelmi költemények (Heroides) lesznek. A mi költőnk határozottan utánozza Ovidiust. Mint a latin költő az ókori regék hősi szerelmeseinek hűségét költői levelekben dicsőíti, olyformán énekli meg a magyar poéta is Thököly és Zrínyi Ilona sírig tartó hű szerelmét.