Századok – 1908

Tárcza - Karl Lajos: Történeti arczkép-kiállítás Párisban 171

TÁRCZA. 173 festménye,1

) részint ezüst pénze nyomán 2

) mutatták be. A kézirat czímképén, mely 1352—1353-ban készült, tehát Tarenti Lajos koronáztatása után, a nápolyi király feleségével ájtatos imádságba merülve térdel a Szent-Háromság előtt. II. Anjou Lajos siciliai király (1377—1417) képét Anjou René imádságos könyvében találjuk. (Bibi. Nat. lat. 1156.) Anjou Lajos király és Blois Mária fia több viszontagság után visszatért Francziaországba és a magyar történeti eseményekkel nem áll szoros vonatkozásban. A kézirat két arczképét (61. és 81/v. 1.) ma általában Anjou Lajossal és fiával, a jó René királylyal azonosítják, bár arra nézve eltérők a vélemények, hogy melyik az apa és melyik a fiu. A könyv keletkezése ideje is kétséges. Bouchot 3) szerint 1437 előtt készült, a mi valószínű. De téves állítás, hogy Lajos képe későbbi betoldás és a kiállításon volt- aquarelle nyomán készült, melyet Millerné ajándékozott a könyvtárnak. A kézirat festménye az eredeti, az aquarelle a másolat. Míg a kéziratok festményei többnyire névtelen festőktől erednek, addig a XVI. század rajzait ismert nevű művészek készítették. De e korban is sok nehézséget okoz annak az eldöntése, melyik művésztől ered egyik-másik arczkép. Clouet János (1500—1540), Ferencz (1540—1572) és Dumoustier Péter (1570—1600) körűi csoportosulnak a nevezetesebb franczia rajzolók. A czeruzával készített kép e korban a mai fénykép szerepét töltötte be. Medicis Katalin egyik utazása alkalmával ezt írja Humiéres asszonynak : »Le kellene festetni élethűen az ott lévő festővel valamennyi gyermekemet, fiaimat, leányaimat a skót királynéval, a milyenek a valóságban, semmit sem hagyva el arczvonásaikból ; de elég, ha czeruzával készül, hogy gyorsabban meglegyen.« II. Henrik pedig így ír : »A mint láttam arczképeikről, gyermekeim nagyon jól vannak, hála Isten !« A rajz nyomán a szülő szeme látta a jó színt a Valois-k elsatnyult csemetéin. A művész az eredetit rendesen megtartotta és arról rendeletre másolatokat készített. Sokszor e rajzok nyomán készült az olajfestmény ; így pl. az ausztriai Erzsébetnek, I. Miksa király leányának a Louvreban és Chantillyben látható arczképei. A családon kívül állók is gyűjtötték a nevezetes emberek arczképeit, melyeket rajzban olcsón és drágán megrendelhettek. így keletkeztek egyes gyűjtemények és ezek nagy része ma a Bibliothèque Nationale tulajdona, habár a Condé-muzeum rajzai Chantillyben szintén rendkívül becsesek és az előbbieket kiegészítik. ') Acsády : A m. birodalom tört. I. 453. 1. — Szilágyi: A m. nemzet tört. III. 168. 1. *) Szilágyi id. m. III. 154. 203. И. 8) Bouchot: Gazette Archéologique, XI. köt. 1886. 64. 128. 11. Vin. és XX. mell.