Századok – 1908
Történeti irodalom - Bodor Aladár: Döbrentei Gábor erdélyi szereplése. Ism. Gálos Rezső 162
] 64 történeti irodalom. 164* mikor Cserey Farkasnak talán pillanatnyi felhevülésében írt véleményét közli. Magyarországhoz mérve is sötét az a szín. a melylyel Erdély közállapotait festi ; az erdélyi urakban mindig megvolt a szépért, jóért való lelkesedés, és kulturális téren mindig nagyon sokat áldoztak ; magyaros érzületük, a magyar nyelvhez való ragaszkodásuk ellen most olvasunk először ifren kemény szavakat, mint Bodor könyvében. Az tagadhatatlan, hogy Erdély közéletének megismerése a »három nemzet« folytonos viszálya, egymás elleni ármánykodása miatt nagyon nehéz dolog ; de az egykorú följegyzéseket gondosabban össze kell vetnünk, nehogy egy-egy személyeskedő nyilatkozatból az egész korra következtessünk. Döbrent ei a Gyulay, Toldalagi, Haller, Teleki grófok körébe került ; nemcsak az volt a szerencséje, hogy ezek áldozni tudtak és mindig hajlandók is voltak áldozni kulturális czélokra, hanem az is, hogy ezt az alkalmat ügyesen használta föl. Hogy az Erdélyi Miczeum terve életképes volt, azt maga a folyóirat bizonyítja s az a körülmény, hogy Kazinczy, Kis János, Aranka bizalmatlansága ellenére a devalvatiót követő időben is megindulhatott. A Nyelvmívelő Társaságot létre tudta hozni, abban a szegény időben alaptőkét tudott gyűjteni hozzá ; nem rajta mult, hanem a legfelsőbb körök engedélyén, hogy működését meg nem kezdhette. Mind a két vállalatot részletesen ismerteti Bodor könyve. De nem domborodik ki belőle Döbrentei erős egyénisége, mely a sok akadályt le tudta győzni, czélját el tudta érni, ha munkáról, utánjárásról volt szó. Nem ismerteti azokat az elveket, mik az Erdélyi Muzeum-эt irányították, a hatást, melyet Döbrentei korára gyakorolt. Egyszóval, nem mondja meg, mije volt Döbrentei Erdélynek, Erdély művelődésének, irodalmának ; már pedig ez lett volna a főfeladata. Pontos adatgyűjtését azonban el kell ismernünk, valamint azt is, hogy Döbrentei és Kazinczy viszonyát barátságuk első idejében, 1820-ig, élesen és helyesen világítja meg. Bodor nem végzett hiábavaló munkát ; de tegyük hozzá, hogy a korviszonyoknak egy kissé alaposabb ismeretével, Döbrentei törekvéseinek, munkásságának mélyebbreható áttekintésével, könyve becsesebb adalék lett volna egy törekvéseiben majdnem páratlan korszak történetéhez. GÁLOS REZSŐ.
