Századok – 1908

Értekezések - LUKCSICS JÓZSEF: Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája 1

USKI JÁNOS VESZPRÉMI l'ÜSPÖK. 7 tartása és főleg azon tény, hogy XXIII. János 1413 jul. 27-ikén Zsigmondnak határozottan kijelenti, hogy épen reá való tekintethői hagyta el a deczember l-re hirdetett zsinat helyének megállapítását.1

) A gyér látogatottságon kívül a zsinat eloszlatását követelte a háborús forradalmakat rejtő szakadás, mely XXIII. János és László nápolyi király között történt. A király a pápának felrótta, hogy Zsigmond római úti tervét felkarolta. A béke, melyet 1412 jurius 17-ikén, illetőleg október 26-ikán kötöttek, felbomlott. 2) A mikor Zsigmond ezekről tudomást szerzett, azonnal Del Bene Filippo hírnökét küldte azor értesítéssel, hogy követség jön tőle a. pápához és a királyhoz.3) A követség czélja kettős volt : az egyik a békés közvetítés a pápa és László között,4

) a másik pedig, hogy a pápa az egyetemes zsinat helyét Zsigmonddal egyértelműleg határozza meg.5

) Uski János 1413 márczius 16-ikán jelent meg a pápai udvarnál ; de nem tudta elsimítani a viszályt a pápa és a király között. Az ellenségeskedés májusban nyilt kitöréssé vált.6

) Ezen béke létrehozásánál sokkal kívánatosabb volt Zsigmondnak a zsinat elnapolása. A római zsinatra egybe jött gyülekezet szomorú képe és tehetetlen vergődése nyilván megmutatták, hogy a három schismatikus pápa egyikétől egyoldalúlag összehívott zsinat nem képes arra, hogy a szakadásnak véget vessen. A másik kettő nem ismerte volna el és arra képviselőt nem küldött volna, mert a képviselő küldés bizonyos értelemben megvallása annak, hogy a tiaráért versenyző harmadiknak joga van a zsinat egybehívására és így a pápai trónra. Még kevesebb remény csillogott arra, hogy a három versengő megegyezik az egyetemes zsinat közös kihirdetéséjen. A teljes fejetlenség megteremtette a kedvező alkalmat, mikor a római király élhetett azon jogával, melyet neki mint az egyház védőjének, e kor legtekintélyesebb kanonistái Ítéltek. A három pápa fölé helyezte magát; saját hatalma teljességéből egyetemes zsinatot hívott egybe és a föld színéről a schismát eltörülte.7

) Ez volt az út, melyre most Zsigmond egyházpolitikája 1) Finke: Acta, I. 103—105. 2) Herre : Die Beziehungen König Sigmunds zu Italien, 1412—1414. (Quellen und Forschungen des kgl. preussischen hist. Inst, in Bom, IV. 1. Heft 1. Rom, 1900. 19.) 3) Finke : Acta, I. 103. — Raynaldus : Annal, eccl. ad ann. 1413. ') Finke: Acta, I." 170. <•) Herre id. h. 20. — Goeller id. h. 141. o) Fraknói id. m. I. 330. ') Herre id. h. 21. — Finke: Acta, I. 239. és köv. 11.