Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - II. bef. közl. 130
m ű veltségtörténeti közlemények. 143 taraczkot, apró taraczkot, szegletes taraczkot,1 ) sugár vastaraczkot, török taraczkot stb. A milyen nagy a változatosság végházainkban az ágyúk dolgában, ép olyan sokféleséget találunk a puskákban is. Ezek hamarább elterjedtek nálunk még az ágyúknál is. Már a XVI-ik század első felében sok fajával találkozunk a puskának s már akkor százával verbuválhatták nálunk a puskás katonát.2) A puska és az ágyú között mintegy átmenetet alkotott az u. n. szakállos, melyet kecskelábon vagy ágason tartottak. A régi jelentésekből is világosan kiolvashatjuk, hogy a szakállosokat igazában kisebb ágyúknak tekintették. Körösszeg összeírása pl. így sorolja fel az ágyúkat : »habet bombardas majores quarum altera vulgo taraczk, altera vero siska vocatur ; bombardae minores vulgo zakallos.« Adorján várának összeírása is ilyenformán szól : »bombardae, quarum duae longiores, duae breviores vulgo taraczk, bombardae minores vulgo zakallos. «3) Hogy a szakállosokat ágyúk helyett is használták, kitűnik a régi magyar naszádok felszereléséből. Az 1552 évig ugyanis a magyar naszádokon taraczkocska helyett egy-egy szakállos állott kecskelábon. Csak 1552-ben alkalmazza Alonso de Contreras, a bécsi hajóarzenál kapitánya, a szakállosok helyett a taraczkot.4) A magyar végházakban oly népszerű seregbontó is igazában szakállos volt, a mennyiben 2—20 szakállost kapcsoltak össze. A siska vagy szicska Б) nevezetű ágyúcska is közeli rokona a szakállosnak. Előfordúl a siska-szakállos is. így pl. Homonna összeírásában olvassuk 1684-ben : »Vigyázó bástyán siska-szakállos.«6) Mint tudjuk, szakállosokat nálunk már a XVI-ik században is készítettek. Minden végházunkban ismerték pl. már a XVI-ik század első felében a csetneki szakállost,7 ) a bányai (krompacenses et klobucenses) szakálloso') A Zay-le véltárban (Zay-Ugróczon) a XVI-ik századi leltárak négyszegletű glóbicsokat is emlegetnek. a) Reichersdorfer jelenti pl. 1532-ben, hogy Brassóban 300 puskást verbuvált (conduxi 300 pedites pixidarios). Szebenben szintén nagyobb számú puskás darabantot verbuvált (conduxi darabantos pixidarios). Közös p. ü. It. Hung. =) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14410. Mindkettő 1602-ből. *) Cs. és kir. áll. It. Turcica, 1584. Lichtenstein követi jelentése, melyben elmondja, hogy a magyar és a török naszádok teljesen azonosak, csakhogy a magyar naszádok mindegyikén egy-egy taraczkocska van, a törökökéin pedig kettő (in vorderen theil eines jeden schiffs lagen zwei kleine 'stucklein). 5) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 115. nr. 14. Terebes, 1684. Kerék és agy nélkül való szicska 3., szicska kereken 1., szicska agy nélkül 2. * «) U. o. '•) Közös p. ii. lt. fasc. 15429. Újvár, 1554. Pixides chetnekienses.