Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - II. bef. közl. 105

118 császáií elemér. sem volt hajlandó áldozni. Ez a visszautasítás csordultig töltötte a keserűség poharát. Orczy látta, hogy többé nincs mit keresnie és remélnie, megírta 1782 májusában lemondását a kormánybiztosságról, felvitte Bécsbe és személyesen adta át a kanczellárnak.i) Lemondó levele szokatlanúl hosszú. Beszámol főbb vonásokban arról a sok fáradságról és anyagi áldozatról, a melylyel a reábízott tisztnek megfelelt, és önérzetesen sorolja fel a majd nyolcz évi működése alatt elért eredményeket. Büszkén említi az Ungot, a melyet egészen rendbe hozott. A veszedelmes malmokat lerontotta, a töltéseket kijavította, a medret részben megtisztította, részben csatornákkal más irányba vezette, úgy hogy az egész vidék, Ungvártól Zemplénig, megszabadult az áradás veszedelmétől. Majd a többi folyókat csak mellékesen érintve, pedig joggal említhette volna a Latorczát és Laborczát is, melyeknek folyását legalább nagyjából szabályozta, a tiszai munkálatokról számol be : arról a feladatról, a mely — mivel legfontosabbnak tartotta, s mondhatni önhatalmúlag vállalkozott reá — a legkedvesebb volt szivének. Panaszolva említi, hogy a mindenfelől megnyilatkozó közöny miatt nagy tervét nem tudta úgy megvalósítani, a mint a lelkében megalkotta, de még sem volt vesződsége kárba veszett. Ha a nagyobb és költségesebb munkálatokról eszközök és erők hiánya miatt le kellett is mondania, legalább megszabadította a Tiszát a fatörzsektől és gerendáktól, megerősítette kétoldalt a partokat, úgy hogy nemcsak a folyó kicsapását nehezítette meg és ezáltal többé-kevésbbé megmentette a lakosságot az árvíz-veszedelem fenyegető részétől, hanem most már a hajók is könnyebben odaállhatnak a part mellé, és így megkönnyítette a hajózást, s a sót, az állam egyik fő jövedelmi forrását, a máramarosi sóbányákból egészen hajón vagy tutajon lehet szállítani.2) Azután így végzi kérvényét : »Constans et indefessus in promovendum servitium summi terrae Principis zelus, in hac quoque ultimae senectutis proxima aetate, tametsi nullatenus defervuit in veterano et fideli ci ve patriae supplicante, fateri tamen eundem cogit ista necessitas : quod fractae vires in militari et civili servitio, frequentiores morbi, débilitas item omnes artus corporis occupans, quovis ") Az előbbi jegyzetben említett lemondó kérvény egész terjedelmében ö nmaradt. a) Ennek a sószállításnak, a mai viszonyok szerint látszólag nem fontos dolognak jelentőségét nem szabad kicsinyelnünk. Széchenyi is ezt említi, mint a szabályozásnak az államra nézve legnagyobb közvetetlen hasznát.