Századok – 1908

Értekezések - LUKCSICS JÓZSEF: Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája 1

4 LUKCSICS JÓZSEF. a magyar szent korona területének közönségével tartott tanácskozás után, az ő egyenes kérelmökre, a szent korona tekintélyével és a királyi hatalom teljességével a már korábban megállapított rendelkezéseket újra kihirdeti és szentesíti.« Elrendeli, hogy az egyházi javadalmakat, legyenek azok bárminő természetűek és értékűek, a melyeket egykor a pápák, a pápai követek, vagy más főpapok adományoztak, ezentúl sem az apostoli széknek, sem bárki másnak hatalmából, hanem csak a király tudtával és hozzájárulásával lehessen elnyerni ; a közelmúltban lefolyt országos zavarok idején más tekintélylyel eladományozott javadalmak szintén csak a királyi beleegyezés utólagos kieszközlésével tarthatók meg. A főpapok, más egyházi férfiak és a világi nemesek, kik a kegyúri jog alapján a választás, vagy bemutatás gyakorlására vannak feljogosítva, ezentúl semmiféle javadalommal nem rendelkezhetnek, hanem a király minden javadalmat a maga rendelkezésének és adományozásának tart fen. Az összes leveleket és iratokat, melyeket a pápa, a bibornokok, az apostoli szentszék követei, bírái, vagy más tisztviselői kibocsátanak, semmiseknek és érvényteleneknek nyilvánítja ; a kik pedig e rendeletet megszegik, felségsértést követnek el és vissza vonhatatlanúl javadalom-, jószág- és fej vesztés büntetése alá esnek.1

) A királyi rendelet ténye volt, hogy Zsigmond 1404 április 18-ikán úgy a pozsonyi prépostságot, mint az Uski János prépost2

) alá tartozó egyháziakat felmentette az esztergomi érsek joghatósága alól és közvetetten a maga királyi rendelkezése alá helyezte.3

) A leirat hangja, mely a királyi intézkedést Kanizsai János esztergomi érsekkel közölte, szigorú és kíméletlen. A levél hangjának szigorát az elkeseredett panasz magyarázza meg, melylyel Uski János titkár, mint pozsonyi prépost és budai plebánus, Zsigmond királyhoz az érsek, ennek vicariusa és hivatalnokai jogtalan eljárása és bánásmódja miatt fordult. A király így szerzett hűséges titkárának elégtételt. Uski azonban a függetlenített pozsonyi prépostságot nem sokáig élvezte. A IX. Bonifácz pápa által engedett három évet nem lépte túl. Okirataink később nem említik pozsonyi prépost') Fraknói id. m. 304—305. — U. a. Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez (Budapest, 1899.) 8—11. -) »Quem Sigismundus praepositum Posoniensem, plebanum Buden -sem et secretarium suum vocat.« Rimély s utána Ortvay mégis Sennberg (Senberg) János prépostról beszélnek. 8) Pray : Spec. Hierarch. I. 69. — Fejér : Cod. Dipl. X. 4. 312—314. — Rimély : Capitulum insignis ecclesiae collegiatae Posoniensis (Posonium, 1880.) 30. 227. — Ortvay: Pozsony város története, II. 4. (Pozsony, 1903.) 420. III. (Pozsony, 1894.) 217.