Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - II. bef. közl. 105

ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 107 letét, de ezt is intésnek vette, hogy ne fogjon könnyelműen a dologhoz. Epen azért újólag kéri a tanácsot, ne hagyják őt magára, hanem a várva-várt mérnököt küldjék ki mielőbb és a vármegyéket lássák el a medertisztításhoz való szerszámokkal.1) Sok baja volt a földesurakkal is a szabályozás költségei dolgában. Nyári körútját arra használta fel, hogy személyesen érintkezvén a vármegyék vezető embereivel és a birtokosokkal, módot keressen a kérdés megoldására. A parasztot az eddigi jelentéktelenebb tisztító munkálatokra ki lehetett rendelni ingyen, de már a fontosabb, több napszámot és embert / követelő szabályozó munkálatokra nem, mert akkor a földesurak elestek volna a robottól. Már pedig hozzávetőleges becslés alapján vagy 3.000,000 napszámra lett volna szükség, s ez az akkori munkadíj szerint 15 krajczárjával számítva, 750,000 forintot tett volna ki, a többi személyi és dologi kiadások (gépek, csónakok, anyag, gerendák, kötelek) vagy 100.000 frtot, összesen majdnem egy millió frtot. Jókora összeg, s a tanács rendelete értelmében nemcsak az összeg megállapítása, hanem előteremtése is Orczy dolga lett volna. Olyan feladat volt ez, mely ugyancsak erős próbára tette volna Orczy leleményességét, ha rákerült volna a sor a pénz előteremtésére, annál inkább, mert Széchenyi 48-ban — igaz, hogy az egész Tisza-völgyre vonatkozólag •— csak az előleges költségekre 3.000,000 frtot gondolt szükségesnek.-') De nem hiába tanulta meg Orczy birtokai összevásárlásánál a magasabb pénzügyi műveleteket, most felhasználhatta fináncztudományát. Fölterjesztése, melyben a költségek fedezésére módot ajánl,8) becsületére válnék egy modern pénzügyminiszternek is. A helyett, hogy a pénz behajtásának módján törné fejét, kifejti, hogy sem adóba kivetni, sem a birtokosokra hárítani nem lehet a költséget, mert a nép már annyira túl van terhelve adóval, hogy ezt az összeget, mely a katonai költségeket négyszer meghaladja, semmiesetre sem tudná elviselni ; a földesurak között pedig kevés olyan gazdag ember van, a ki a közjó érdekében ekkora terhet magára tudna vállalni, annál kevésbbé, mert a folyamszabályozás úgyis sok áldozatot követel tőlük, kénytelenek malmaikat kijavíttatni, esetleg lerombolni, makktermő tölgyeiket kivágatni ; nincsen más megoldás, mint hogy a költségeket az »Excelsa Camera Suae Majestatis Sacerrimae Regia« viselje. Föntebb megróttuk a kormányt, hogy erre a nagyfontosságú, az egész ország gazdagságát érintő vállalatra nem volt ») Föntebb idézett fölterjesztése, 1775 szept. 30-ról. 2) Véleményes jelentés, 25. 1. 3) Id. szept. 30-iki fölterjesztés.