Századok – 1908
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A khazar nemzet nevéről 97
A KHAZAR NEMZET NEVÉRŐL. Sokat törtem már a fejemet rajta, hogy a khazar nemzet nevét a régi magyarok mikép ejtették ki ? Nem tudom elhinni, hogy e nemzet neve nyomtalanul eltűnt volna a magyar nemzet ajkáról ; nem tudom elgondolni, hogy e nemzet nevét a régi magyarok meg ne örökítették volna hazánk helyneveiben. Hiszen ott van a szintén keletről jött besenyő, jász, kun, böszörmény, sőt a tatár is ; számos helynév vagy helynévjelző hirdeti, hogy ezek hazánkba költöztek és a magyarokkal egyesültek. Igaz, hogy a khazaroknak a magyarokkal való érintkezése ezeknél sokkal régibb. Igaz, hogy a khazarok egyik csapatának a magyarokkal való egyesülése és hazánkba való betelepedése még akkor történt, mikor az állandó helységek alakítása és így a helységnevek megállapítása nem volt szokásban ; ámde tudjuk, hogy 950-ben a khazarok még nem olvadtak teljesen bele a magyarságba, még megtartották régi nevöket. Tehát szinte lehetetlen, hogy egy század múlva már sehol senki ne nevezte volna az általuk állandóan lakott helységeket az ő nevükről. Sokáig tartó fejtörés után sem tudtam a többi magyar helynévvel összeköttetésbe hozni a lcliazar nemzet nevét. Pedig lám, a kik a tudomány könnyebb végét fogják, a kik megelégesznek azzal, hogy böszörmény annyi, mint bősz örmény, vagy jász annyi, mint íjász, azok régóta hirdetik, hogy a khazar nemzet nevét a Kozár, Kazár helynevek őrzik. Csakhogy, a ki egy keveset is foglalkozik a szláv nyelvekkel, az tudja, hogy a kozár, vagy magyarosan kazár (v. ö. komár = kamár, kozsu = kazsu) tiszta szláv szó és jelentése : kecske-pásztor. SZÁZAnOK. 1908. ír. FÜZET. 7
