Századok – 1907
Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193
218 BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. PATA ÉS ÚJVÁR MEGYÉK. egyike szerint az újvári vármegye-ispán Sáros területén 1243-ban még jogait gyakorolja, másika szerint pedig az első sárosi vármegye-ispánnal 1247-ben találkozunk ; így tehát az önálló ispánsággal bíró Sáros vármegye megalakulása az 1243—1247 évekre teendő. Az 1247 utáni újvári ispánok Heves és Aba-Ujvár megyék élén állanak. Az 1247—-1266-ig eső időre ugyan oiy adatok is találhatók, hogy az új sárosi vármegye-ispán tölti be az egész újvári ispánság tisztét, de ez az intézkedés ha meg volt is, nem lehetett állandó, mert 1266-ban már megvan a két külön vármegyeispánság. A XIII-ik század folyamán Abauj várban és Hevesben is mindinkább kifejlődik az önállóságra való törekvés, melynek csiráit már előbb mindegyik magában hordta. A század második feléből már kétségtelen adataink vannak arra, hogy külön-külön tartanak közgyűlést, melynek határozatait a vármegye foganatosítja. Abaujvár megyében 1314-ben találjuk az első várispánból lett alispánt. A két rész teljes önállósága az Aba nemzetség birtokainak megoszlásával kezdődik a XIV-ik század első felében. A király által egyeseknek adományozott birtokok nagy száma lehetségessé tette a külön vármegye-ispánság létesítését, melyre az Anjoukirályok idejében felállított honvédelmi rendszer miatt amúgy is szükség volt. Bár az első abaujvári megye-ispán már 1291-ben felmerül, nincs semmi nyoma ez időben még a külön hevesinek, mert hevesi megye-ispánt e korból nem ismerünk, továbbá azért sem, mert az Újvár elnevezés is újra visszatér. Az eddigi kutatások biztos eredménye az, hogy 1333-ban találkozunk az első kétségtelenül Heves-vármegyei alispánnal, s az önálló hevesi megye-ispánság kezdete sem lesz sokkal előbbre tehető. íme ez — felfogásom szerint — Újvár-megye fogalma, és ezek a belőle kialakult vármegyék történetének alapvonalai az eddig ismert forrásanyag kritikai megvizsgálása alapján. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ.
