Századok – 1907

Tárcza - Gálos Rezső: Benkő József kézirata Kászonszék állapotjáról 1793 949

TÁRCZA. Tudom, ellenvethetik azt, hogy megtörténik, hogy a határjárást az oklevélírók szórúl-szóra egyszerűen lemásolják egy régibb levélből. Ez az eset itt föl nem tehető. Csépántelek régi határjárásában nem fordulhatott elő Rosd Mihály fia Demeter, mert hiszen atyja is csak 1270-ben kapta a lónyai uradalmat, ő pedig csak 1276 után örökölte. Tehát itt a leleszi konvent egészen új határleírást készíttetett. Tegyük fel azonban a legrosszabb esetet, hogy pl. egy 1280-iki határleírást ismétel az 1282-iki oklevél. Még ez esetben is tudjuk igazolni, hogy a Rosd-nembeli Demeter 1282-ben, legalább az esztendő első negyedében élt. A Soós család levéltárában ugyanis napjainkig fenmaradt egy.Eszény eladásáról szóló 1282-iki oklevél. Ebben világosan az áll, hogy »Demetrius dictus Denk, filius comitis parvi Michaelis«, továbbá Bácskái András és Mátyás fia László, mint szomszédok beleegyeznek Eszény eladásába.1) Ezen oklevél épen »parvus Michael« néven nevezi Demeter atyját, mint Kézai, tehát a személyazonosság kétségtelen. Az is bizonyos, hogy Rosd Mihály fia Demeter csak személyesen mondhatott le a lónyai uradalommal határos Eszény elővételi jogáról és adhatta megegyezését ahoz, hogy a birtokot más vegye meg. Tehát 1282-ben, legalább az esztendő első negyedében még életben kellett lennie. A hód-tavi csata ennélfogva csak 1282-ben történhetett. KARÁCSONYI JÁNOS. BENKŐ JÓZSEF KÉZIRATA KÁSZONSZÉK ÁLLAPOTJÁRÓL, 1793. Benkő Józsefnek, a tudós közép-ajtai papnak legtöbb munkája kéziratban maradt meg. Életírója, gr. Mikó Imre, nagy szorgalommal jegyezgette össze és ismertette ezeket monographiájában.2

) Mégis természetes, hogy Benkő fáradhatatlan buzgalmát tekintve, nem egy kézirat akad, mely Mikó figyelmét kikérűlte, nem egy, mely fontosságához mérten még e pontos életrajzban sem részesült kellő méltánylásban. Ez utóbbiak közé tartozik Benkő első nagyobb történeti munkája, a Filius Posthumus, Erdő vidék régi történetének ez a kincsesháza,3) — az előbbiek közé az a kézirat, melyről ezúttal meg akarunk emlékezni.4

) Mint Háromszék régebbi történetében Miklósvárszékben mindig megtaláljuk a törekvést a Sepsiszéktől való elszakadásra,5

) ugyanx) A Sóvári Soós család levéltárában a M. Nemzeti Muzeumban. 2) Benkő József élete és munkái. Pest, 1867. 152—173. 11. és Oklevéltár, u. o. 239—345. 11. •') ü. o. 29—30. és 153—154. 11. 4) M. Nemzeti Muzeum könyvtára, 457. fol. Hung. 5) Olv. Háromszék vármegye. Szerk. Pótsa József. Sepsiszentgyörgy, 1899. — E szerint Miklósvárszék törekvései is Zsigmond koráig (1404) nyúlnak vissza ; és Benkő : Transsilvania, I. 400. 1.