Századok – 1907

Történeti irodalom - Sborník prací historických. K. šedesátým narozeninám prof. dra Jaroslava Golla. Ism. Ernyey József 945

•946 TÖRTÉNETI IRODALOM. Behatóbb figyelmet érdemel J. Pekaf értekezése : Csehország közigazgatási felosztása a XIII. századig. (81—124. 11.) A régi írók terra, provincia, palatinatus (= zupa) tagozódásról szólnak, mely az általános szláv felfogással egyezik. Kiegészítette ezt később Palacky Castellanei Verfassung-ja, melyről szintén bővebb bizonyítékok nélkül beszél s felteszi, hogy a zupa (= castellum) esetleg még = diaconatus is, bár ezek egymáshoz való viszonyát nem érti. Zsupáinak száma 55—36 között ingadozik. Jirecek (1856) szintén 36 zsupát sorol fel, melyek élén dux regulus áll, a zsupa pedig egyegy nemzetség (genus). Csak a hetvenes évek írói látták be, hogy itt hamisított és tévesen értelmezett adatok zavarják a kérdést, s a zsupa-alkotmányt lassan elvetették. Felismerték azt, hogy a zupán helyesen a beneftciarius-nak felel meg, ki a maga helyén esetleg beneficium (suppa) nélkül is állhat. A régi cseh szövegek, ezt a szót nem is ösmerik. Nem szabad a supanus-1 a comes, praefectus-sa\ sem azonosítani, mert ez a szó a XIII. századig az annalisztikában sem fordúl elő. Hogy a suppanus szükségképen még a suppa-val sem függ össze, erre nézve az értekező a mi megyéinkre utal, melyek élén ispánok (comités) állottak, de a terület sohasem volt suppa, sem suppanatus. Nem ismeretes e szó a szomszéd lengyel területen sem ; a mikor pedig felmerül, egészen más a jelentése. A szóval együtt megdől a hozzáfűzött alkotmányos beosztás váza is. Ennek újra felépítése végett ismernünk kell a közvetlen szomszédság, a lengyel, magyar stb. nemzetek beosztását, mely kétségtelenül a frank alkotmány példáján halad. A várt összehasonlítás, sajnos, elmaradt és az értekező annak bizonyítására tér, hogy a Palackyféle zsupák logikailag sem lehetnek önálló kerületek, bármi néven szerepeltek is. Ezek helyett kraj néven 25—28 kerületet sorol fel, melyek azonban csak a Xl-ik század végétől kezdve igazolhatók. Határaikat, terjedelmöket ugyan nem tudjuk, de annyi bizonyos, liogy a diaconatusok, illetőleg archidiaconatusok határaival nem egyeznek. Más kérdés az, mikor kezdődött e kerületi, illetőleg várszervezés ? Azt a régi felfogást, mely e felosztást már I. Boleszláv koráig viszi vissza, feltétlenül el kell ejteni, mert ez időben még független ((kmen) törzsek voltak önálló fejedelmek (knezi : subregulus) vezetése alatt. Mai tudásunk szerint a beosztás csak Bretiszláv idejétől kezdődőleg, a Xl-ik század folyamán indult meg. J. B. Nóvák Kunhuta (Kunigunda) királynénak 1279—1281 közt szerkesztett diplomatariumáról értekezik (124—153. 11.), mely a bécsi udvari könyvtár birtokában van. Szövege már Palacky kiadásából ismeretes. Leveleket tartalmaz Mária magyar királynéhoz, István (?), Béla (IV. ?) királyokhoz, de tartalmuk gyanús, mert feltűnően egyeznek más formulariumokkal, noha Bohuslaus mestert vallják szerzőjüknek. A levelek tévedéseit csak úgy értjük meg, ha fel-