Századok – 1907

Történeti irodalom - Lóránd Lajos: A székely jobbágyság kialakulása 1540–1571. Ism. –ch –e. 942

•942 TÖRTÉNETI IRODALOM. A székely jobbágyság kialakulása, 1540—1571. Bölcsészetdoktori értekezés. Irta Lóránd Lajos. Budapest, 1906. Barcza József kny. 8-r. 8, 56 1. A székely jogi intézmények iránt történetíróink mindig érdeklődtek, de főleg azóta észlelhető még nagyobb érdeklődés e téren, mióta a Székely Oklevéltár kötetei Szabó Károly, majd Szádeczky Lajos szerkesztésében egymásután megjelentek. A Székely Oklevéltár szerkesztőin, továbbá a hamis csiki székely krónika s az abban foglalt institutiók tüzes védőjén, Jakab Eleken s részben KarácsonyiJánoson kívül, újabban főleg Connert János foglalkozott bővebben a székely jogi intézmények történetével és fejlődésével. Egyik munkáját közlönyünk is részletesen ismertette.1) Lóránd Lajos ezt a munkát nem ismeri ugyan, valamint — úgy látszik legalább nekünk — nem ismeri a többi említett írók idevágó munkásságát sem (Karácsonyi értekezését is csak másodkézből idézi), de annál bővebben használja Connert másik dolgozatát : Die Rechte der Szekler vom Jahre 1562 bis 1691. (A nagyszebeni ág. ev. főreálisk. Ért. 1902—1905.) 2) Jóllehet igyekszik az eredeti forrásokból meríteni s önálló gondolkodásának nem egyízben jelét is adja, — egészben véve Connert munkája nyomán halad. Dolgozata két főrészből áll. Az elsőben a székely adózás rendszerét ismerteti 1542—1562-ig ; a másodikban az 1562-iki székely lázadás okaival és a jobbágyság kifejlődésére való hatásával foglalkozik. Véleményét, a mi tehát dolgozatának lényege, a következőkben foglalja össze : »Az ökörsütést adta a nemesi életbe erősen beletartozó és más elemekkel nem vegyült communitas ; 1542 után a rendes adót fizette a faluközösség, a melybe beletartozott a communitas is, a falu birtokán élő lófő is, a zsellér, meg a földön lakó.« 1562-ig a communitas »mintegy személyében« fizetett adót, a lázadás leverése után azonban már »mint a fejedelem és a székely urak földesurasága alá jutott jobbágyság« adózott. A szerzőt ezen dolgozata alapján, mely történetírói készséget árul el, szívesen buzdítjuk munkásságának folytatására. Stílusa azonban nem elég magyaros és nem eléggé világos, a jövőben tehát erre is több gondot fordítson. —сн —E. i) Századok, 1904. 167—173. 11. '-) Magyarra fordította Balázsi Dénes. Budapest, 1907.