Századok – 1907

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Halmágyi István naplói és iratai. Ism. Gálos Rezső 929

•936 TÖRTÉNETI IRODALOM. fiu válasza is, hogy mennyire fáj a szíve, a miért ő nem segítheti anyja,t. A király fölkelti a szolgálat közben elaludt katonát, megdorgálja, azután — szerénységét kipróbálandó — megparancsolja, hogy hozzon ki a szomszéd szobából három órát. A fiu kihozza az órákat s mikor a király választani készti, a legegyszerűbbet választja. A király azonban a legdrágábbat adja neki, gazdagon megajándékozza és főlovászmesterévé teszi. Ezt az episodot Halmágyi Szerencsés álma egy prussus soldatnak czímmel jegyzi föl, hozzá tévén, hogy neki Balthasar Sprenger beszélte. Minden mozzanatában megegyezik Johann Jakob Engelnek, a Fürstenspiegel szerzőjének a »gesunder Menschenverstand« korában írt drámájával, mely Der Edelknabe czímmel 1772-ben, 1774-ben és még számos kiadásban Lipcsében jelent meg. Drámáját, egy absolut bonyodalom nélkül való, Ízlésesen, kevés sentimentaíismussal, folyékonyan, nem érdekfeszítően, de élvezetesen előadott vígjátékot, sokáig megbecsülték.1) Halmágyi barátja az anekdotát egy berlini theologustól hallotta, úgy hogy az egy »borussiai« katonával esett meg. Nem lehetetlen azonban, hogy a berlini theologus elbeszélése és Engel drámája egy írott forrásra megy vissza. A napló többi adatai közül még csak a Bod Péter levelére való hivatkozást említem meg, illetőleg Halmágyi fáradozását, hogy Bod Péter História Liter aria Daciae cz. művének kiadót találjon. Bod egyik levele Halmágyihoz ez ügyben, most látott napvilágot.2) Hogy politikai dolgokban mennyire tisztán lát Halmágyi, arra érdekes példa, hogy érzi a kereskedelem hiányát (476. 1.) és tudja, hogy annak kifejlődését az udvar czéltudatos politikája (III. Károly és Mária Terézia gazdasági politikája) akadályozza. Néhány szót akarok még Halmágyi naplójának nyelvéről szólni, hogy azután a kiadás ismertetésére térjek. A göttingeni naplót nagy ür választja el az u. n. főnaplótól. Talán hogy a kormányszék titkára nagyon beleszokott a hivatalos stílusba : a főnapló nyelvezete majdnem teljesen élvezhetetlen. Mintha csak Rozsnyai történeti munkáit olvasnánk ; ez a napló is a latinnak és magyarnak olyan zagyva keveréke, hogy a XVIII-ik században is ritkítja párját. Az ilyen mondatok, mint ingyen dabo vagy mégsem piacet, egyáltalában nem ritkaságok benne. A göttingeni napló nyelvezete még nem ilyen kevert ; sőt egyik-másik részlete élvezetes olvasmány is, azonkívül, hogy használható művelődéstörténeti forrásmunka. I) Ersch-Gruber Encyclopadiája szerint : Das Stiiok war wegen •der feinen und gewandten Darstellung mit Recht bewundert worden. (1843.) s) Erdélyi Múzeum, XXIV. 328—330. И.