Századok – 1907

Értekezések - VISZOTA GYULA: Gróf Széchenyi István a gymnasiumban 912

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN A GYMNASIUMBAN. Széchenyi István iskolai tanulmányairól eddig csak annyit tudtunk, a mennyit ő maga müveiben itt-ott megemlít. Előre bocsátjuk, hogy Széchenyinek ezen megemlékezései tanulókoráról, tanulmányairól, épen nem dicsérők, de mindjárt azt is meg kell jegyeznünk, hogy felfogása túlságosan szigorú. Mióta gymnasiumi bizonyítványai (Széchenyi-muz. 1596. sz.) megkerültek, tanulókoráról, tanulmányairól kissé világosabb képet alkothatunk magunknak. összesen tíz bizonyítványa maradt reánk. Ezen bizonyítványok tanúsága szerint Széchenyi a mai középiskolának, tehát a gymnasiumnak megfelelő ismereteket az 1802—1808 évek alatt szerezte meg, tehát abban az időben, mikor még a Mária Terézia alatt kibocsátott s Ürményi József és Trsztyánszky Dániel által készített Ratio educationis volt érvényben. A mai nyolcz évfolyamú gymnasiumnak akkor az öt évig tartó gymnasiumi és az ezt betetőző kétéves bölcsészeti (tehát összesen hét évre terjedő) tanfolyam felelt meg. A gymnasium kettős tagozású volt : három grammatikai és két humanitási osztályból állott. Ez a tagozás megnyilvánúl a tanulmányok csoportosításában, a tantárgyak anyagának beosztásában, s ezért Széchenyi bizonyítványait is ily rendben lesz czélszerű bemutatnunk. A három osztályú grammatikai iskolának általános tannyelve a magyar volt, mindamellett hogy a tanulmányok központjául, főtárgynak a latint tekintették, mely a magyar nyelv háttérbe szorításával mindinkább fontosabb lett. Az első grammatikai osztály tárgyai voltak : a hittan, latin, számtan, természetrajz és földrajz. A hittanból, melyet mindig külön is megemlítenek a bizonyítványokban, a keresztyén vallás alapigazságait és bibliai történeteket kellett tanulni. A latinból lehető sok gyökérszó elsajátítása és a nyelvtan elemeinek ismerete volt az első dolog, hogy a tanulók mielőbb e nyelven tudjanak beszélni. A számtanból a négy alapművelet egész- és törtszámokkal, a termé-