Századok – 1907

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Népmondák és történeti adatok Gertrud királyné erőszakos haláláról 873

880 MÁTYÁS FLÓRIÁN. magyaráz meg. Gertrud királyné, testvéreivel és sok más vendéggel, köztük Lipót osztrák herczeggel, 1213-ban ősz elején Pilis vidékén tartózkodott. Nem is városban vagy klastromban mulattak, hanem sátrakban tanyáztak, midőn szeptember 28-án Péter ispán és Simon, Bánk nádor veje, reájuk rontottak és Gertrudot több vendégével együtt megölték. Lipót és Berthold megmenekültek. E hír hallatára Endre visszatér és törvényt lát a bűnösök fölött. Pétert karóba húzták, másokat is kivégeztek. Hanem a tettesek nagyobb része s azok, kik tudtak a terv felől, hosszú ideig teljes büntetlenek maradtak. Ez egyaránt bizonyítja az összeesküvők hatalmas voltát és azt, hogy még e borzasztó kitörését (így) is jogosultnak tartották. A király nemsokára azután uj feleséget vett.... stb.1) KRITIKAI ÉSZREVÉTELEK AZ ITT FELSOROLT ADATOKRA, A TÉNYÁLLÁSRÓL. ÉS A MŰKÖDŐ SZEMÉLYEK ÉLETVISZONYAIRÓL. Kezdjük megjegyzéseinket az utolsó pontnál; mely hazánkban a tudomány jelen állapotát terjeszti az olvasó elé. Nem tartja mesebeszédnek a tudós szerző a kósza hírt a királyné közvetítésével történt házasságtörésről, mert históriai tényállást tulajdonít annak. »Bánk bán neje Magyarország Lukrécziája.« Ezen vélemény ellentétben áll a marbachi évkönyv egykorú adataival : »Nincsen semmi más ok, mint a királyné bőkezűsége a németek iránt.« (Nulla alia causa existente, nisi. . . stb.) Érintetlen a bűnös közvetítés még az altaichi toldalékban, a salzburgi és az ágostai krónikában is. Alberiknél és Szent Erzsébet életírójánál sincs annak semmi nyoma. Sátornak képzeli a tudós historikus a merénylet helyiségét költői elbeszélés nyomán, s a gyilkolást karddal végezteti, a nélkül, hogy csak fel is említené a pontos időjelző diesseni és sz. trudperti krónikásokat, kik azt állítják, hogy hálószobájában (camera) fojtották meg és akasztották fel (strangulantes suspenderunt) a királynét. Nem Bánk, hanem Péter nején követtek el erőszakot a külföldi népmonda szerint ; nem is Bánk, hanem Péter állotta bosszúját a királynén ; a mai szerző véleménye tehát Bánkról mint fő tettesről téves is lehet.2

) Az érseki levél hiányos ismeretére mutat a hanyag idézés. Alberiknél nem occidere, hanem interficere igeszót lelünk ; az ') Marczali Henrik : Magyarország története az Árpádok korában. Id. h. II. köt. 380. .1. s) Olv. Anonymus Leobensis. Annales Diessenses, Annales S. Trudperti, Ann. Marbacenses és Alberieus felsorolt adatait.