Századok – 1907

Tárcza - Kropf Lajos: Adalék a budai és pesti várak történetéhez 860

TÁECZA. ADALÉK A BUDAI ÉS PESTI YÁRAK TÖRTÉNETÉHEZ. Bertrandon de la Brocquière, ki 1433-ban fordult meg Pesten, írja, hogy itt hat vagy nyolcz franczia családdal találkozott, kik Zsigmond császár megbízásából a Duna partján a királyi palotával szemben egy nagy tornyot építettek. A király szándéka volt a Dunán keresztül óriási lánczot vonni s így a folyamot elzárni. »Ügy látszik, az Écluse várkastély mellett levő burgundi tornyot akarja utánozni, tervét azonban kivihetetlennek tartom, mivel a folyam roppant széles. Megszemléltem a tornyot, mely már körülbelül három lándzsányi magas volt. Környöskörűl igen sok faragott kő hevert, azonban az egész abbamaradt, mivel az első kőművesek elhaltak ; a kik pedig életben maradtak, nem tudták a munkát folytatni, — legalább így beszélik.«1) Ha ez nem is sikerült Zsigmondnak, valamelyik utóda valóban kivitte a tervet, mert Enea Viconak az 1542 évről kelt rézmetszetén,2

) mely Buda és Pest várainak ostromát ábrázolja, a láncz már megvan, mely a Duna ellenkező partjain álló két kerek bástyához van erősítve és szép egyenes vonalban van a folyamon át kifeszítve. Ez így, a mint azt a művész megrajzolta, közbenső jármok vagy támasztó pontok nélkül, merő lehetetlenség lett volna a nagy távolság feszítő ereje miatt. A közbenső támasztó pontok szerkesztésénél a katonai mérnököknek figyelembe kellett venniök a váltakozó vízállást is, úgy hogy magas vízálláskor az ellenséges naszádok a láncz fölött, apadáskor pedig a láncz alatt át ne bújhassanak. Azonfelül meg kellett akadályozni azt is, hogy az ellenséges hajók a két vagy több járom közt petyhedtté vált lánczon éjnek idején át ne törhessenek. Hogy mikép oldották meg föladatukat a katonai mérnökök, azt részletesen írja le Speckle Dániel (der Statt Strassburg bestellter ') Szamota : Régi utazások Magyarországon, 93. 1. -) Szilágyi Sándnr : A magyar nemzet története, V. köt. Melléklet.