Századok – 1907

Történeti irodalom - Bagyary Simon: A magyar művelődés a XVI–XVII. században. Ism. Gálos Rezső 851

85'! TÖRTÉNETI IRODALOM. hogy régi adat, de az a körülmény, hogy írónkat Sombory, majd Kovacsóczy taníttatta, még nem elegendő bizonyíték reá e kor nevelési viszonyai között. (V. ö. épen Bagyarynak Békefi-idézetét, 7. 1. jegyz.) Legélénkebbek Bagyary rajzában is a padovai évek, a melyekből írónknak már Kovacsóczyhoz írt levelei is maradtak. Báthory Zsigmond éveit Domitianuséival, Szamosközy helyzetét Tacituséval összevetni kissé merész dolog. A kardinális fejedelmet Bagyary hol Báthory Andrásnak (11. !.), hol meg Endrének (48. 1.) nevezi. Igen halványan és következetlenül rajzolja írónknak Bocskayhoz való viszonyát. Végül, hogy a Rákóczi Zsigmond-féle adománylevelek a történetírás terén »még a jövőben is sokat« várnak tőle, — az lehet udvariasság is, de gyönge bizonyíték arra, hogy 1607-ben Szamosközy férfikora javát éli »s így elfogadható az a föltevés, hogy 1565 körül született.« Sokkal inkább bizonyíték erre, hogy 1587-ben iratkozik be a heidelbergi egyetemre. Bagyary életrajzi vázlata tehát csak az előző kutatók hypothesisein épült föl. Szamosközy munkáinak bibliographikus, majd kritikai ismertetése szintén nem mond újat, s legfeljebb az a fejezet érdemel figyelmet, mely a humanista író egyéniségére vet világot, s Szamosközyt mint embert rajzolja igen találó, sikerült vonásokkal. Mindezen ellenvetéseinket és megjegyzéseinket nem azért tettük, hogy Bagyary könyvének becsét kisebbítsük. Ez a bevezető rész nem is tartozik szorosan tárgyához ; az az egyetlen része pedig, mely a továbbiak megértéséhez szükséges : Szamosközy korához való viszonyának és helyzetének, továbbá írói egyéniségének rajza, elfogadható. Szívesen vettük volna azonban, ha az életrajz adataiban is több kritikával jár el. A Báthoryak kora és Bocskay uralma : ezt látta és rajzolta le Szamosközy. Bagyary e rajz történeti adataiból, odavetett megjegyzéseiből, aprólékos részleteiből nagy szorgalommal válogatta rendszeres gyűjteménybe mindazt, a mi művelődésünk múltjára nézve jelentős vonás. Adalékai tíz fejezetben tíz csoportba tartoznak. A föld és népe cz. fejezetben Szamosközy megjegyzéseit az egyes helységekről, jó lett volna kritikailag megvilágítani, a közgazdasági adatokat a mai viszonyokhoz mérni, vagy az esetleg rendelkezésre álló egykorú adatokkal összevetni, a közállapotokban a nemesség helyzetét megrajzolni. A mit a székelységről ír, az a könyvnek legbecsesebb fejezete. Tömören, helyesen adja Szamosközy jellemzését a székelyekről, kimutatva, hogy az »új « székely kérdés már okaival és eredményeivel benne van írónknak VI. Pentas-ában. — Az ipar és a kereskedelem czímű