Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

M ÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 837» A magyar végházakban ellátás csak a német katonaságnak járt. A magyar vitézeknek saját pénzükön kellett élelmet szerezniök. A bort is pénzen vették. Néhol azonban — a németekkel együtt — a magyar hadi népnek is adtak élést. Ilyen helyeken a vitézeknek rendesen egy iccze bor járt ebédre, s vacsorára is ugyanannyi. A gyermekek vagy inasok (így nevezték az ujonczokat), valamint a lovászok egy-egy meszelyt, a tisztek meg egy-két pint bort kaptak. Az úgynevezett jargaló vitézeknek jargaló bor járt. Ennek mennyiségét az egész évre szerződésileg kötötték ki. A végházak rossz élelmezése okozta, hogy a végbeliek a falukra jártak. Ha munkával vagy egyéb módon élést nem szerezhettek, erőszakkal jutottak hozzá. A falvak pusztulásáért tehát nem annyira a szegény éhező katonákat, mint inkább azokat kell hibáztatnunk, kik a végházak élelmezésével nem törődtek. Ha volt a várban élés, akkor a katonákat úgy sem bocsátották a falvakra ; de ha nem volt, akkor maguk a kapitányok vezették ki őket. Az 1581 év telén pl. Nyárhid falut fosztották ki a katonák. Forgách Simon főkapitány szigorú vizsgálatot indított ellenök. Mikor azonban az őket vezető kapitányt kérdőre vonta, ez nyugodtan feleié, hogy >>a katonáknak nincs élésük, nincsen pénzük, az éhség kényszerítette őket, hogy kimenjenek és fosztogatásból éljenek.«1

) A magyar végházak élelmezésének teljes elhanyagolása semmi összefüggésben sincsen az ország jövedelmeinek apadásával. Tudjuk, hogy a magyar végbeliek Rudolf uralkodása idején élték a legborzasztóbb napokat. És épen Rudolf idejében volt a magyar szarvasmarha-kereskedés a legvirágzóbb. Csupán az óvári főharminczad bevétele évi 120,000 forintra rúgott. De ebből a szegény éhező katonáknak semmi sem jutott, mert a nagy jövedelmet az udvar a maga czéljaira fordította. A magyar rendek még 1580-ban is azt írták a királynak egyik fölterjesztésökben, hogy ha a marha-kereskedés bevétele Magyarországé maradna, nemcsak az összes kiadásokat fedeznék, hanem még a királyi tornajátékokra is 15,000 frtot fordíthatnának évenkint.2

) Ilyesmiről azonban Rudolf hallani sem akart. Sőt épen azon mesterkedett, hogy Magyarország ezen egyetlen bő jövedelmi forrása is az örökös tartományoknak jusson. Ézért helyezték át a határvámokat, a harminczadokat és a hetivásárokat az örökös tartományokba ; ezért csatolták Magyaróvárt is Ausztriához. TAKÁTS SÁNDOR. Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14381. Forgách Simon jelentése. s) Cs. és kir. állami It. Hung. 1580.