Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

820 TAKÁTS SÁNDOR. is kész Szolnokban. Meg kell akadályoznunk az építést.«1

) Ispán István dunáninneni főkapitány-helyettes 1581-ben írja Rudolfnak,, hogy »Damason van kastélyhely, azt akarják az törökök megcsinálni.« Mivel az országos főkapitány távol volt, Ispán hagyta meg a körülfekvő végeknek, hogy készen legyenek az építés megakadályozására.2

) Ilyen és hasonló jelentés a kastélyok és palánkok építéséről, tömérdek áll rendelkezésünkre.Valamennyi azt mutatja, hogy csak furfanggal vagy nagy erővel lehetett a másik fél ellenére végházat építeni. Mindeddig a magyar várépítési módnak csak előnyeiről szólottunk ; pedig voltak hátrányos oldalai is. Lássuk tehát mármost ezeket. A magyar várak legnagyobb ellensége a víz, illetőleg a víz okozta rothadás, azután a tűz volt. Az első ellen védekezni alig lehetett, mivel bizonyos idő alatt még a legerősebb oszlopok tövei is elrothadtak, s ha ez bekövetkezett, a palánkok és a bástyák düledezni kezdtek.3) Mezei Mihály és Lábadi László újvári porkolábok írják 1573-ban : »Az gonosz esős időben az egyik bástyának itt Újvárban hasonfele leomlott, annak felette a nélkül is még két helyen dűlt ki az palánk, mostan annak csináltatásán szorgalmatoskodunk, mind éjjel, mind nappal az várat kell virrasztanunk.«4

) Az 1575 évi jun. 19-én Pálffy Tamás írja le Palota romlását : »Csak az napját nem tudom — úgymond — hogy az palánk az bástya mellett mind az árokba dől.« 5

) A következő évben (1574) Kisserényi Gábor jelenti Komáromból : »Rothadton rothad az vár, az árok is oly igen mélytelen.« 6

) Száz és száz ilyen jelentés szól a magyar végházak romlásáról.7

) Még a XVIII. század elejéről is akad egy-két ilyen jelentés. Az 1713 évben pl. Fogaras várát kellett javítani. A javításhoz kellett cseregerenda 25, cseredeszka avagy padlásja 390, cserelábfa 22, egész csere öreg fa öt ölnyi hosszú, falnak való cserefa 10, fenyő^padlásfa 170, fürészdeszka 1380 stb.8) *) Hadi ltár : Feldacten, 13. 1. Correspondenz-Protocoll, 1578. aug. 26. és okt. 11. 2) Cs. és kir. áll. It. Turcica. s) Az 1550 évben Győrből írják : »Az város palánkja oly igen megaggott, hogy önmagától elhull. Ez télen nem sok marad benne.« (Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok: Héderváry György és Póky Gáspár jelentése.) 4) Orsz. Lt. Kamarai levelek. 1573. szept. 23. 6) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14366. Pálffy Tamás palotai kapitány levele Teufel generálishoz. 6) Körmendi ltár : Batthyány Boldizsár levelezése. ') Álljon itt egy adat a XVII. századból is ; 1608-ban a tokaji palánkról írják : »Az külső várnak az kerítése mindenütt oly hitván, hogy ha az víz körülötte nem volna, nem várnak, de ólnak is rossz volna, mert lovon is felmehetni az kerítésnek oldalán, gyalog annál inkább.« (Közös p. ü. lt. fasc. 14435. 1608. aug. 19.) 8) Közös p. ü. lt. Siebenbürgen, fasc. 15482. Pro restauratione arcis Fogaras, 1713. okt. 29.