Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

826 TAKÁTS SÁNDOR. A németek különösen akkor alkalmazták a magyar várépítés módját, mikor hirtelen kellett egy-egy várat kijavítani vagy újraépíteni. A mikor pl. Győrt a töröktől visszafoglalták, magyar módra javították ki. »Die niedergeschossene Wehren und Gemäuer — írják — sein mit einem starcken, mit Laim verklebten Zaum, wie in Hungern breuchig, zugemacht und ausgebessert.«1) Mindezekből az látszik, hogy a németek is fölismerték a magyar várépítés előnyeit, ök is belátták, hogy ha csekély anyagi eszközök mellett, hirtelen kell erődítést emelni, a magyar módnál jobb nincsen. Ha pedig a magyar várépítés legszilárdabb formáit, a töltött palánkokat, bélelt sánczokat, a kötött és töltött bástyákat építették, ezek építése ugyan hosszabb időt kívánt, de azután az ilyen vár meg is állotta helyét. Tudjuk, hogy a magyar módra épített Szigetvár dicsőségesen kiállotta az 1556-iki nagy ostromot. Kővárrá csak ezen ostrom után lett, épen úgy, mint Eger az 1552 évi ostrom után. A legtöbb magyar módra épített vár és kastély nem ostromló hadak, hanem a portyázó csapatok ellen készült, melyek ágyúkkal nem igen jártak. Az ilyen egyszerű fonott palánkkal és latorkerttel körülvett erődítéseket csak nagyon rövid ideig lehetett az ostromló hadak ellen védeni. Innen van, hogy a XYI-ik századi magyar kapitányok kinevezésök alkalmával mindég kikötötték azt is, hogy >>salvo honore« meddig kell a várat védelmezniök s mennyi idő alatt kell a segítségnek jönnie.2) Nem is gondolhatjuk, hogy a magánemberek kastélyai, melyekben katona alig volt, arra a czélra szolgáltak volna, hogy az ellenséget föltartóztassák. Csak a hirtelen való rablótámadás ellen nyújtottak védelmet. Maguk a kastélyok építői is megmondják ezt. Balajti Pál pl. 1556 aug. 23-án maga írja : »Egy nyomorék faházat csináltattam volt, az pogány rabságtól hogy gyermekestől megmaradhassak.« 3) Kávásy Jób meg 1575 aug. 3-án így adja a kastély -építés okát : »Ha magam volnék, nem volna ennyi gyötrelmem, búsulásom, de az Úristen házastárssal és apró gyermekekkel szeretett. Im csináltam valami palánkocskát ez végre, hogy ne lennék olyan, mint az nyúl, hogy mingyárást csak egy lövés hallva is az én édes örökségemből, házamból, kit az régi jámbor fejedelmek az én eleim-1588. »Reperimus propugnacula ea, quae ex egesta terra saepibusque quondam Lazarus Schwendi extrui curaverat, esse lacera ruinosa.« i) Cs. és kir. áll. It. Hung. 1600. a) Ezt még Szigetvárnak Horváth Markó előtt volt kapitányai is föltételül kötötték ki. így pl. 1549-ben Gyulaffy László (Postulatio Ladislai Gyulaffy ad suscipiendam praefecturam de Zigeth. Közös p. ü. lt.. fasc. 14325.) és Dersffy Farkas 1553-ban is kikötötték. (Ordo sive status pro Wolfgango Dersffy super praefectura castri et capitaneatu de Zigeth, 1553. ápr. 1. Hung. fasc. 14337.) 3) Cs. és kir. áll. lt. Hungarica, 1556. aug. 23.