Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. VI. A MAGY4R VÁR. — Második és befejező közlemény. — Mint már az eddig közölt adatokból is láthattuk, a régi magyar vár legnagyobb erőssége az úgynevezett középső- vagy föld-vár volt. Ennek palánkjai és vízárkai voltak a legszélesebbek, bástyái a legerősebbek, töltött sánczai kívűl-belűl a legnagyobb gonddal készültek. Hogy vízárkai be ne fagyhassanak, arra mindég kellő gondot fordítottak. A jég törésére szolgáltak a jegező karók, a jegelő fejszék és jegelő vas-ösztökék.1

) A középső várból jutott az ember a magyar vár utolsó részébe, mely mindég kőből épült. Ez a kőépület vagy valamely régi kővár, vagy egyház, vagy pedig csupán kőtorony volt. A két utóbbi esettel találkozunk leggyakrabban. Itt a kőtoronyban vagy az egyházban tartották a puskaport, a tüzes szerszámokat s általában a munitiót. Ha a huszár-vár és a középső földvár vagy palánk elesett, a harmadik rész sem tarthatta magát, hacsak rendszeres kővár nem volt. Mivel őseink tapasztalásból tudták, hogy a sövény- vagy palánk-építés a meglévő kővárakat is jóval megerősíti, s mivel a huszárságnak csakis így teremthettek helyet a régi kővárakban, tehát nemcsak az új végházakat, hanem a már meglevő régi kővárakat is palánkokkal vették körül. A XVI-ik század közepén már nem volt Magyarországon vár, kastély vagy erősített hely, melyet palánk vagy sövény nem vett volna körűi. A füleki kővárról tudjuk pl. hogy 1554-ben már kettős palánképítéssel volt körülvéve. Szabatka (Fülek mellett) váráról is azt jelentik, hogy kettős töltött palánkja van. Nógrád váráról ugyanezt írják.2) Enyiczke, Ungvár, Fogaras, Iiegécz, Letho») Orsz. Lt. Kamarai levelek. 1573 decz. 12-én írja Újvárról Ghyczy György kapitány : »mindennap jegezniök kell az váralját« . . . stb. 3) Hadi levéltár: Feldacten, 2. 23. »Az palánkján három kapujok.«