Századok – 1907

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság 1435–1437. - II. bef. közl. 793

802 ÁLDÁSY ANTAL. A hadjárat Velencze, Flórencz, Genua és Filippo Maria között eddig tulaj donképen még eldöntetlen volt. A háború -ekkori (jul.—aug.) állásáról némi felvilágosítást adnak Pietro da Piazzának a milanói herczeghez intézett levelei. Junius végén Montecarlo árulás útján a szövetségesek kezére került. Francesco Sforza, a liga főkapitánya pedig Siena ellen szándékozott vonulni és erősen őriztette a fermoi révet. Alvezérét, Candola Jakabot ebben az időben verte meg Pescara mellett a Piccinino Józsiás «s Ferencz vezérlete alatt működő csapat, bombavető mozsarakat, hadi szekereket és mintegy 500 lovat ejtve zsákmányúl. A két Piccinino most a Marca Ánconitana felé szándékozott vonulni. Ennek a mozdulatnak megakadályozására Sforza egy 500 lovasból álló csapatot küldött Pelino vezérlete alatt a Marcába, majd julius első felében újabb négy lovas és egy gyalog csapatot, hogy Francesco Piccinino hadi műveleteit Camerino körűi ellensúlyozza. Ez, úgy látszik, nem sikerült neki, mert aug. havában Piccinino Ferencz Todiig nyomult előre, melyhez félmérföldnyire közeledett. Nozzano, melyet Sforza még junius előtt fogott volt ostrom alá, vízhiány miatt jul. 9-én megadta magát. Sforzának hadműveletei alapjáúl ekkor még mindig Pontremoli környéke kínálkozhatott legjobbnak; erre vall az, hogy Piazza jul. 16-iki levelében említés van téve arról, hogy Sforzát oly irányban igyekeztek befolyásolni Gian Luigi Fieschi és a velenczei követek, hogy Pontremoli felé menjen, ellenben a flórenczi követek ezt ellenezték. A hadi szekereket Sforza ekkor Pisa felé küldte, hogy azok csapatát mozgásukban ne akadályozzák. Augusztus havában Sforza elfoglalta Monte Panigalit, Lizzanát, Santa Caterina erősségét. Csapatainak egy része Pontremoli és Berceto között táborozott, ő maga hír szerint Pieveben, Filattiera mellett állomásozott.1) A hadjárat azonban váltakozó szerencsével folyt, egyik fél sem tudott jelentősebb sikert felmutatni. A velenczei köztársaság fegyvereit nem kísérte szerencse, a milanói herczeg pedig Genuával és Flórenczczel szemben szintén háttérbe szorult, ámbár kétségtelen hogy előnyöket is tudott magának kivívni.2

) A dolgok ilyen állása mellett sem Velencze, sem a milanói herczeg nem vonakodott a tisztességes békétől. IV. Eugén pápának szintén érdekében állott, hogy a béke a hadakozó felek között megköttessék, minthogy a ferrarai zsinat megnyitása küszöbön állott, és a pápa Velenczével tárgyalásokat is indított meg, hogy a görögök utazására szükséges hajókat a köztársaság neki rendel•) Piazza jelentései jul. 3. 16. 19. és aug. 23-ról. Osio id. m. III. 144. 147. 148. 151. И. 2) R. T. А. XII. 119. szám. 3. §.