Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. közl. 777

786 PÓR ANTAL. helyreállítandó béke ügyében.1

) De a császár többet bízott saját erejében, s mindenekelőtt a magyar és lengyel királyok és a bajor herczegek szövetségének megbontására törekedett. Nem kételkedünk, hogy tervei egyszerre értek meg benne. Valának pedig e tervek : hogy vagy Kázmér lengyel királyt vagy Straubingi Albert bajor herczeget elvonja az ellene irányult szövetkezéstől és a maga pártjára hódítja az által, ha fia, Venczel cseh király számára megkéri akár az egyik, akár a másik fejedelem leányát feleségül. Legelőbb Kázmér királyra vetette ki hálóját, minthogy ha terve sikerülendett, nemcsak elvonta volna őt a szövetségtől, hanem Lengyelországot is megszerezte volna családjának. Jól tudta a császár, hogy a magyar és a lengyel uralkodó házak szorosan összetartanak, és hogy Kázmér királynak törvényes fiörökösei nem lévén, a lengyel koronát nénje, idősb Erzsébet magyar királyné, illetőleg fia Lajos örökli. De ismerte Kázmér jellemét is. Voltak ugyanis Kázmérnak Hedvig sagani herczegnőtől, kit álnoksággal csábított el ágyasul, törvénytelen leányai : Anna és Kinga. Ajánlattal fordult tehát hozzá, hogy fia, Venczel cseh király, ki egyébiránt már el volt jegyezve Lajos magyar király kis-hugának, a néhai István úr árvájának, feleségül veszi a törvénytelen leányok egyikét, azt a pápa által törvényesítteti, sőt •örökösödési jogát is elismerteti általa. — Kázmér, ki alig egy félév előtt leginkább tüzelt a császár ellen, és a ki voltaképen megindítója volt Nagy Lajos király e második szövetkezésének, készséggel elfogadta a császár ajánlatát. Orbán pápa pedig, vévén a császár és lengyel király együttesen hozzá fölterjesztett folyamodványát, melyben a Kázmér törvénytelen leányai közül annak, a kit Venczel feleségül venni szándékozik, törvényesítését, a rokonságban rejlő házassági akadály alól a házasulandóknak fölmentését és a menyasszonynak örökösödési joggal való felruházását kérik vala : mind e kérelmeket teljesítette. Képzelhető, mennyire fájhatott, főleg Erzsébet anyakirálynénak Kázmér e gálád eljárása, mely az ő büszke örökségét veszélyeztette. Nagy Lajost is sértette, hogy a császár fia, ki Erzsébet magyar herczegnőnek ünnepélyesen el vala jegyezve, mást szándékozik feleségül venni, még mielőtt amaz eljegyzést tisztességgel fölbontották volna, jóllehet Nagy Lajos ekkor már valószínűleg elhatározta volt, hogy Erzsébetet a magyar királyi udvarnál tartózkodó Tarantói Fülöp herczeghez adja nőül. De sőt az ország békéje is komoly veszedelemben forgott, ha >) Olv. V. Orbán pápa levelét, dd. Monte Fiaseone, 1369. jun. 29. Kiadva : Mittheilungen, IX. 625.