Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. közl. 777

780 PÓR ANTAL. Annál inkább feltűnhetik, hogy a többi bajor herczegek, nevezetesen Lajos császár fiai, nob a jól felfogott érdekök úgy kivánta volna, hogy IV. Károly császár ellen Nagy Lajossal tartsanak, e szövetségtől távol maradtak ; nemcsak, sőt a császár érdekében III. Menyhértet üldözőbe vették. A császár ugyanis, megszeppenvén az ellene irányult szövetségtől, mely őt megsemmisítéssel fenyegette, egyebek közt azon törekedett, hogy a bajor herczegeket pártjához kösse. Az idősbik Istvánnál, a néhai császár másodszülött fiánál és két gyermekénél : ifj. Istvánnál és Jánosnál egyelőre czélt is ért, de III. Menyhértnél és Frigyesnél, ki szintén idősb Istvánnak volt a fia, czélt tévesztett, minthogy Menyhért inkább hallgatott sógorára, IV. Rudolf osztrák herczegre, ki óva intette őt, hogy ne higyjen a bajor herczegek vesztét kereső császárnak ; a miért — mint említők — a magyar király pártjára állott nem csupán ő maga, hanem barátja Frigyes herczeg is és tanácsosai nagy része. Ebből és más önző okokból nagy viszály támadt a két párt, a császári és a magyar párt között Bajorországban. Menyhértet üldözték, elfogták s Münchenben felügyelet alatt tartották. A bajor nemesek egy része fellázadt ellene, megtagadta tőle az engedelmességet és gyalázattal illette őt.1) Erre Erzsébet magyar anyakirályné és IV. Rudolf osztrák herczeg, kik a császár ellen megindított szövetkezésnek lelke valának, kötelezve érezték magokat, hogy III. Menyhértnek e kellemetlen helyzetében segítségére siessenek. Czéljokat teljesen elérték. Nemcsak hogy visszaszerezték Menyhértnek teljes szabadságát, hanem az idősb István, nemkülönben fiai, az ifjabb István és János herczegek, szövetséget kötének IV. Rudolffal és testvéreivel, az osztrák herczegekkel, mindenki ellen, ki őket, tartományaikat, alattvalóikat vagy jogaikat megtámadná. Hogy pedig ezen 1362 jul. 31.-én Passauban megírt szövetséglevél minden óvatos fogalmazása mellett is a császár ellen irányult, kitetszik abból, hogy míg a nevezett bajor herczegek kivették e támadó szövetségből többi bajor rokonaikat, köztük III. Menyhértet is, az osztrák herczegek pedig Lajos magyar királyt, Kázmér lengyel királyt, III. Menyhért herczeget, továbbá a salzburgi érseket és a passaui püspököt, kik ez idő szerint szintén szövetségesei valának a magyar királynak : a császárt nem vette ki egyikök sem. Ellenben hozzájárultak a bajor herczegek ahoz, hogy a szövetségbe esetleg mások is fölvétethessenek.2) Ez időtől fogva !) Huber : Vereinigung Tirols, 71. 1. 246—249. sz. regesták.—Steytirer : Comment. 667. — Rebdorf. Boehmer : Fontes, IV. 548. a) Steyerer : Comment. 662. — Lichnowski : Gesch. des Hauses Habsb. IV. 401. sz. regesta. — Hogy Erzsébet anyakirályné személyesen részt vőn