Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Srpski Sion 772

7 772 TÁRCZA. helyzetét Magyarországon beköltözésük után, küzdelmeiket az unió ellen és privilégiumaik biztosítása mellett. — NOVA ISKRA. Havi folyóirat. Szerk. Adavic B. J. VI. évf. Belgrád, 1904. .— 1. Vukicevic Milán: Dzikic kapitány nevéről és haláláról. (263—264. 11.) Dzikic Karagjorgje vitéz kapitánya és Deligrád alapítója volt ; hősileg liarczolt a szerbek felszabadulásáért 1804—1807-ben, a mikor sebeiben meghalt a Sz. Román zárdában. A halálos sebet Deligrád védelmében kapta. -—- 2. U. a. Karagjorgje levelei. (269—272. 11.) Levele a montenegrói vlajikához (1806), Hadzi Arzén archimandritához (1804), Nenadovic Jakabhoz (1807). Adalékok a szerb szabadságharcz történetéhez. Ezek után következik még tíz levele 1811—1813-ból. (273 — 274.11.) — 3. D. A szerb szabadságharcz (1804—1815) és a szerb szépirodalom. (279-—280. 11.) Az ide vonatkozó hősdalok. — 4. H. A szerb szabadságharcz bibliographidja. (287—288. 11.) A szerb és külföldi történelmi művek elősorolása, melyek az 1804—1815-iki szerb szabadságharczra vonatkoznak. — SRPSKI SIÓN. Szerk. Buvarac Dimitrija. XIY. évf. Karlócza, 1904. — 1. Ruvarac Dimitrija: A fruskagorai szerb zárdák leírása 1753-ból. (25. és köv. 11.) Folytatás. — 2. U. a. Nenadovic Pál károlyvárosi szerb püspök sajátkezű feljegyzései. (34—38. 11.) A karlóczai érseki könyvtárban egy 1746 és 1750 évi naptárban Nenadovic püspök, utóbb patriarcha, feljegyezte bécsi tartózkodásának nevezetesebb mozzanatait. Az unió elleni védekezés és a szerb egyházi vagyon megoltalmazása ügyében járt és fáradozott Bécsben. — 3. U. a. A hodosi zárdában 1721-ben tartott szerb nemzeti congressusról. (34—50. 11.) — 4. U. a. Az 1750 évi szerb püspöki zsinat munkálkodása. (75. és köv. 11.) — 5. U. a. Banjanin Jefrem egri szerb püspök. (68. 1.) Érdekes adatok azon törekvésre vonatkozólag a XVII-ik században, hogy a szerbek az unióba lépjenek. Gróf Brankovics György krónikája és Banjanin iratai szolgáltatnak erre bőséges adatokat. — 6. U. a. A Szerbiából 1791-ben menekült szerb papok és szerzetesek. (112—117. 11.) Névsor. — 7. U. a. A szerb főpapok tanácskozása 1742-ben. (136—138. 11.) Egyházi és nemzetiségi kérdések tárgyalása. — 8. U. a. A hodosi zárda főnökei és jövedelmei 1700—1787-ig. (142—143. 11.) — 9. U. a. A Bács-megyei kovili szerb zárda története. (145—146. 11.) — 10. U. a. Pótlék Stratimirovic patriarcha levelezéséhez. (172—173. 11.) Német levelek 1801-ből. — 11. U. a. A temesi bánság mint külön szerb terület. (203—207. 11.) A szerbek az 1691-iki Leopold-féle diploma alapján mint külön szerb területet kérték a temesi bánságot az 1790 évi temesvári szerb egyházi congressuson és 1848-ban a májusi karlóczai