Századok – 1907

Történeti irodalom - Török István: A kolozsvári ev. ref. kollégium története. Ism. Békefi Remig 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. 745 birtokügy, tanári lakások, sütőház, építés, pénzügyek és alapítványok ezíme alatt a kollégium belső fejlődésének és viszonyainak minden nevezetesebb mozzanatát feltárja. Különösen a deákok viselete és a könyvtár ragadja meg a figyelmet. A főconsistorium 1775-ben megállapítja, hogy a deákok dolmánya a czomb közepéig érjen ; a köntös színe meg fekete és szederjes színű lehet. Az 1817-iki rendelkezés szerint a deákok egyenruhája a bokáig érő reverenda fekete posztóból. Az öv fekete posztó vagy szőrszövet, félfertály sing szélességben. A reverenda nyaka egyenesen felfelé áll s nem hajtható le mint a kabáté. Míg a szorgalmi idő tart, a kollégiumon kívül a deákok mindig reverendában járnak ; bent a kollégiumban meg a praedicatiókra, oratiókra, vitatkozásokra, vizsgálatokra s a törvények és rendeletek felolvasására jelennek meg reverendában. Máskor hosszú kabátot viselnek szederjes posztóból, lehajtott gallérral, melynek szövete ugyanaz, mint a kabáté. A nadrág szövete a felső ruháéhoz hasonló. A mellény vagy fehér vagy sötét színű. A nyakravaló fehér vagy fekete, de arany, ezüst vagy más költséges hímzés nélkül. Frakkot, bekecset vagy spenczert viselni tilos. A ki a ruházati szabály ellen vét, először megintik ; másodszor a ruháját elárverezik ; harmadízben ezenfelül tízzel lecsapják ; negyedízben meg a távozást tanácsolják neki. A főconsistorium 1834-ben megengedi, hogy a deákok a reverenda mellett a magyarka nevű fekete dolmányt is viselhessék, ugyanilyen színű pantalon-nadrággal. Az 1847-iki rendelkezés szerint az ifjúság ruhájának színe sötét ; felső kabát a magyarka nevű hosszú dolmány, melyet az iskolában és ezen kívül ünnepi gyülekezetekben viselnek. A könyvtár első jegyzéke 1668-ból maradt reánk és hatszáz munkáról számol be. A gyarapodás részint adomány, részint beszerzés útján ment végbe. A könyvtári szabályok csak 1819-ből maradtak fen. Ezek szerint a könyvtár-felügyelőt a professorok közül az elöljáróság, a könyvtárnokot pedig a tanulók közül a tanárok választják. A könyvtár mindegyik ajtajának két kulcsa van ; a könyvek czímjegyzéke háromféle : tárgyi, betűrendes és a szerzeményről szóló. A kivett könyvekről és a kivevőkről könyvet vezetnek. A könyvjegyzéket és a könyvek helyét csak az összes professorok beleegyezésével lehet megváltoztatni, — de így is csak nagy szükség esetében. A könyvtárban csendesen kell járni, hogy a port föl ne verjék ; pipázni meg egyáltalában nem szabad. A könyvtár-felügyelő ismerje és tartsa számon a könyvtárt, a könyvtárnokot tanítsa meg kötelességére és a könyvtár egyik kulcsát tartsa magánál. A beszerzésnél kiváló tekintettel kell lenni a görög és római classikusokra ; de a magyar köny-SZÁZADOK. 1307. VIII. FÜZET. 48